A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által 2016-ban alapított Magyar Családokért díjat 2026-ban Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója vehette át. Az elismerést a könyvtár vezetőjeként végzett kiemelkedő szakmai munkájáért, valamint a gyermekek és a családok érdekében végzett elkötelezett tevékenységéért kapta.

A díjat minden évben olyan személyeknek vagy közösségeknek ítéli oda az Asszonyszövetség, akik tudományos, közéleti, karitatív vagy közösségépítő munkájukkal, illetve személyes példamutatásukkal kiemelkedően szolgálják a magyar családok ügyét.

Családbarát könyvtár – minden generáció számára

Bujdosóné dr. Dani Erzsébet igazgatói munkájának meghatározó eredménye, hogy a Katona József Könyvtár a családokat támogató, nyitott és befogadó közösségi intézménnyé vált.

A könyvtár számos olyan kezdeményezés érhető el, amely a kisgyermekes családokat és a gyermekeket is megszólítja:

• bababarát szolgáltatások segítik a legkisebb gyermekkel érkező családokat;
• családi és olvasásnépszerűsítő programok teremtenek közös élményeket;
• gyermekfoglalkozások támogatják az olvasás megszerettetését és a kreatív fejlődést;
• a könyvtár családbarát munkahelyi szemlélete pedig azt mutatja, hogy a családok támogatása az intézmény egészét átható érték.

A cél, hogy a könyvtár ne csupán a könyvek helye legyen, hanem a generációk találkozóhelye, kulturális otthona és közösségi tere is.

Könyvek, közösség és digitális tudás

Bujdosóné dr. Dani Erzsébet számára fontos, hogy a 21. századi könyvtár egyszerre legyen az olvasás, a közösség és a digitális tudás központja. Ezt a szemléletet jól példázza a Könyvtári Kihívás program bevezetése és népszerűsítése, amely új módon ösztönzi az olvasás élményének felfedezését.

Nagy hangsúlyt kap a könyvtári terek multifunkcionális használata is. A korszerű könyvtár ma már egyszerre lehet a tanulás, a találkozás, a kulturális programok, a szakmai párbeszéd és a digitális ismeretszerzés helyszíne.

Kecskemét a könyvtárszakmai együttműködés központja

Az igazgató asszony munkájának köszönhetően, Kecskemét a könyvtárszakmai együttműködések egyik fontos regionális központjává vált. ennek kiemelkedő példája volt a „Betűkben (is) összekapcsolva – Határtalan könyvtári megoldások” című regionális és határon túli szakmai konferencia.

A rendezvényen Lendvától Zentán át Beregszászig számos határon túli és anyaországi könyvtár képviselői találkoztak a Katona József Könyvtárban. A szakmai tanácskozás középpontjában többek között a könyvtárak identitásőrző szerepe és a modern technológiai megoldások álltak.

Bujdosóné dr. Dani Erzsébet a konferencián így fogalmazott:

„Ebben a nagyon gyors és változó világban az olvasáskultúrának a megerősítése nem csak egy szűk szakmai feladat, hanem egy nagyon fontos nemzetstratégiai kérdés.”

Elismerés a családok szolgálatáért

A Magyar családokért díj jól összefoglalja azt a sokrétű munkát, amelyben a családbarát szemlélet, a gyermekek támogatása, az olvasás népszerűsítése, a közösségépítés, a digitális tudás közvetítése és a magyar kulturális értékek őrzése egymást erősítik.

A díj Bujdosóné dr. Dani Erzsébet számára nem egy szakmai elismerés, hanem visszajelzés arról, hogy a könyvtár a családok életében fontos közösségi szerepet tölthet be.

Az elismerés Józsa Judit, a Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett, Magyar Örökség Díjas kerámiaszobrász csomborfából készített „Erősségünk” című domborművéből, valamint Szalai Katalin kódexíró által készített díszoklevélből áll.

Nagy öröm számunkra, hogy a díjazott elfogadta meghívásunkat a 2026. november 21-én megrendezésre kerülő XXI. Kárpát-medencei Asszonytalálkozóra, ahol nem csak vele, hanem további díjazottainkkal is személyesen megismerkedhetnek a Kárpát-medence különböző tájairól érkező vendégeink.

Szívből gratulálunk Bujdosóné dr. Dani Erzsébetnek, a 2026. évi Magyar Családokért Díjhoz!

Köszönjük a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatását, amelynek köszönhetően 10 évvel az alapítást követően, kilencedik alkalommal is átadhattuk a Magyar Családokért Díjat!

Időpont: 2022. szeptember 19., hétfő, 16:30 óra

Helyszín: Szegedi Dóm (6720 Szeged, Dóm tér 15.)

A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége minden évben átadja a 2016-ban alapított Magyar Családokért Díjat, amit olyan személynek vagy közösségnek adományoznak, aki/amely tudományos, közéleti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, valamint személyes példamutatásával a magyar családok érdekében fejti ki tevékenységét.

2022-ben a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ három betegellátó egysége, az Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Intézet, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, valamint a Belgyógyászati Klinika Déli telephely Szívsebészet kapja a díjat – ami Józsa Judit kerámiaszobrász által készített plakettből és három, Szalai Katalin kódexíró által megfestett díszoklevélből áll.

A három díjazott intézet vezetőinek javaslatát és felterjesztését elfogadva, a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége elnöksége úgy döntött, hogy elismerő oklevélben részesíti mindazon betegellátó egységeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vettek a három kismama gyógyításában, és amely elismerések átadására is a Magyar Családokért Díj 2022. díjátadó ünnepség alkalmával kerül sor.

A rendezvény fővédnöke: Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter

Beszédet mond és a díjakat átadja Dr. Répássy Róbert az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes és Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellára, a rendezvény védnöke

A gála záró programja 20:00-tól Tolcsvay László – Müller Péter – Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma c. rockopera oratórikus előadás lesz.

A koncert alatt a szervezők adományt gyűjtenek az embermentő ruha- és jelmeztervező, filmrendező, néprajzkutató Zsindelyné Tüdős Klára első köztéri szobrának elkészítésére, aki az Országos Református Nőszövetség első elnökének megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt. A tervek szerint, a szobor felállítására 2025. július 20-án, Zsindelyné Tüdős Klára születésének 130. évfordulóján kerül sor.

A díjátadó gála részletes programja:

16:30-17:45     Díjátadó

18:00-18:45      Ökumenikus istentisztelet Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke és Balog Zoltán református püspök vezetésével (KATTÁRS eseménysorozat nyitó programja)

19:00-20:00     Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas animációs filmrendező 2018-ban készült, Az utolsó vacsora című filmjének vetítése. A rendezővel Dr. Liszkai Tamás plébános beszélget (KATTÁRS rendezvénysorozat programja)

20:00-21:15     Mária evangéliuma c. rockopera oratórikus előadás

A program a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Miniszterelnökség, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, valamint a bácsalmási A&É Tender Bt., a szegedi Korábban Érkeztem Alapítvány, a bácsalmási Kulturális Híd a Térségek Között Alapítvány, a budapesti Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület szervezésben valósul meg.

A rendezvény ingyenes, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Nincs lehetelen, csak tehetetlen! – ez a jelmondata annak a 65 éves, határontúlról érkező, ma is aktívan dogozó, saját vállalkozását rendíthetetlenül vezető, fáradtságot nem ismerő családanyának, akinek úgy a munkásságát, mint egész életét ez határozza meg: nincs lehetelen!

Miért ideillő e jelmondat párhuzama az Arany Búzaszem átadásakor? Mert a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége pont emiatt választotta ki őt e díjra: mert személye példamutató, olyan konok erő van a kitartásában, céltudatosságában, ami követendő. Ő hű maradt szülőföldjéhez, városához, dolgozott a legnehezebb években is Székelyudvarhelyen, és ott dolgozik a mai napig a családjáért, a közösségért…

Ő a mindenki Irmuska nénije: Bálint Irma, 2 fiúgyermek édesanyja, 2 unoka gondoskodó nagymamája, tízek munkaadója, sokak segítője és felkarolója. Hatalamsa szíve van, adni akarása, segítőkészsége határtalan, odaadása, elkötelezettsége nem ismer akadályokat.
Honnan meríti ezt a magabiztos erőt? Úgy vélem magyarázatot nyerünk, ha megismerkedünk eddigi életútjának meghatározó állomásaival, amelyek sorsát alakították, jellemét formálták.

Egy Kisküküllő menti faluban, Székelylengyelfalván született és töltötte gyermekéveit 3 testvérével. Az akkor még szinte érintetlen, hagyományos életforma nemcsak a munka becsületére tanította meg, hanem az élni akarásra, a jobb világ teremtésére való képességre. Az elemi iskola után gimnáziumba a szomszédos Székelyudvarhelyen járt, de már gimnáziumi évei alatt sem ült nyugton: nyaranként a Fekete-tenger üdülő övezeteiben dolgozott vendéglátásban.

Majd alig végezte el az asszisztensképzőt, már is dolgozni kezdett a helyi kórházban. Előbb nővérként az akkori sebészeten, majd sok év munka után az akkor újonnan épült Székelyudarhelyi Municipiumi Kórház ortopéd osztályán lett főnövér. Az itt eltöltött több mint 25 év alatt sem érte be a 3 váltás munkával, a műszakok után folyamatosan új és új dolgokba kezdett, amivel pénzt tudott keresni a család fennmaradásáért, a fiai iskoláztatásáért: textiliák varrásával, kenyérsütéssel, gombatermesztéssel, sütemények készítésével foglalkozott szabadidejében.

26 év egészségügyben eltöltött munka után, ahol számos családnak, gyereknek, szülőnek és nagyszülőnek tette elviselhetőbbé a napjait, úgy döntött, hogy otthagyja a kórházi munkáját és hivatalossá teszi az addigi hobbiját, a sütést, mert azt érezte, hogy a hagyományos sütemények hiányoznak a piaci kínálatból.2000-ben megalapította a Bálint Családi vállalkozást és létrehozta az azóta is működő Lehel Kürtősházat Székelyudvarhely központjában. Kürtőskaláccsal, majd darázsfészekkel kezdett, ma már több mint tízenötféle hagyományos kézműves süteményt készít, például kemencében sült tejfölös lepényt, sajtos pogácsát, vargabélest.

Igazi vállalkozó vált belőle, ugyanis küldetése hajtotta, ezért merészen átlépte Erdély határait, hogy a magyarság körében egyre népszerűsítse a kürtőskalácsot és a hagyományos, házi süteményeket. Teszi ezt lassan 18 éve, időt, energiát nem kímélve, hatalmas távolságot legyőzve szinte mindnen hétvégén, hisz egy évbentöbb mint 30 hétvégén, akár 2000 km-t is utazik és süti becsülettel a finom kürtőskalácsokat kicsiknek, nagyoknak. Ugyanis nincsen már Mohácsi Busójárás, Miskolci Kocsonyafesztivál, Savaria Történelmi Karnevál, Zamárdi Rozéfesztivál, vagy Debreceni Nagyvásár a székelyruhás Irmuska néni nélkül, de már a szlovákiai Komáromba is hazajár. Híres kürtőskalácsát már külföldre is eljutotta, nemrég egy Párizs melletti eseményen képviselték a magyar gasztronómiát. És nem lenne Budapesten Kürtőskalács Fesztivál az ő támogatása, szervezése és szorgos munkája nélkül!

Mint a Lehel Kürtősház alapítója termékeivel számos díjban részesült már, sőt óriás kürtőskalácsával beírta magát a Magyar Rekordok könyvébe, de közösségi munkásságát is díjazták már: 2010-ben Székelyudvarhelyért Alapítvány díját vehette át, és örökös támogatója a székelyudvarhelyi Delphi Egyesületnek, akinek legfontosabb célja nevelési programok szervezése gyermekeknek és fiataloknak.

Most a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége az Arany Búzaszem díjat adományazza Bálint Irmának a közéleti, karitatív, és közösségépítő tevékenységéért, mert úgy gondoljuk és hisszük, hogy személyes példamutatásával segíti a magyar családokat. Adjon az Isten erőt, egészséget, hogy 65 évesen ismég sokáig folytathassa munkáját, süssön nekünk még sok-sok finom kürtőskalácsot és Székelylengyelfavi vendégházában még nagyon sok magyar család élvezze elhalmozó vendégszeretetét.

Hit, emberség, szaktudás, segítő- és szervezőkészség, művészi érzékenység, zene. Ezek a kifejezések jutnak eszembe, amikor Dr. Törös Edit asszony életének és személyiségének méltatásához készülök. A doktornőben olyan embert ismertem meg, akire a legnagyobb nehézségekben kiváló és bölcs szövetségesként, támogatóként tekinthetek.

Orvos-művész családban született. Szilárd emberi és hitbeli alapjainak, sokrétű szellemi képességének és lenyűgöző művészi érzékenységének gyökere őseiben fedezhető fel, de tehetsége kifejlődéséhez és kamatoztatásához rendkívüli szorgalmára és elkötelezettségére volt szükség.

Családja Pozsonyi lakhelyét a történelem forgatagában kénytelen volt elhagyni. Miután ősei Budapesten telepedtek le, ő maga középiskolai tanulmányait itt végezte kitüntetéssel. Gyermekkorától fontos volt számára a zene, így a tehetséges zongorista-növendék komoly döntést hozott azzal, hogy a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára jelentkezett, ahol tanulmányait summa cum laude végezte.

Doktorrá avatása után az ORFI-ban kezdte orvosi pályáját, ahol reumatológia-fizioterápia, majd belgyógyászat szakképesítést szerzett jeles eredménnyel.

Doktornő élete rendkívüli módon összefonódott szűkebb hazájával, Budapest II. kerületével, melynek polgárai különösen sokat köszönhetnek neki.

1976-tól a kerületi Szakrendelő Intézet Reumatológiai Szakrendelésének főorvosa.

Munkáját mindig rendkívüli odaadással és szaktudással, a betegek érdekét egészen lenyűgöző módon figyelembe véve végezte. A továbbképzésekre és a szakismeretek folyamatos fejlesztésére mind a maga, mind kollégái esetében komoly hangsúlyt fektetett.

Különleges szervezőképességével az egész ország számára példaszerű reumatológiai és mozgásszervi járóbeteg ellátást alakított ki a kerületben.

Ehhez a feladathoz, másokat megnyerő személyiségével, nagy számban talált támogatókat és munkatársakat. Munkája eredményességét jól mutatja a kerületi ún. Kapás utcai szakrendelő reumatológiai és fizikoterápiás ellátása, a gyógytornász szolgálatok elérhetősége, a 2000-től megalakult Csontsűrűségmérő Központ, a pesthidegkúti rendelővel bővülő reumatológia, fizikoterápia és gyógytorna-rendelés, a gyógymasszázs szolgáltatás, valamint a speciális Parkinson-gyógytorna megszervezése. Szakmai vezetésével alakították ki a Budapest Henger utcai Mozgásszervi Rehabilitációs Központot. Elvégezve a nordic walking akadémiát, beindította az ingyenes nordic walking oktatást, amely kerületi szűrőnapokkal bővülve, azóta is működik. Mindeközben huszonöt éven át volt az Országos Neurológiai és Psychiátriai Intézet, vagyis az OPNI, húsz éven át pedig a Szent Ferenc Kórház reumatológus konziliáriusa.

Két évtizede aktívan részt vesz a reumatológus szakvizsgajelöltek képzésében is.

Családja mély ferences kötődését követve három évtizede szolgálja orvosként a ferences rendet. Ennek során tizenöt éven át volt a rend Margit körúti idősotthonának szakmai vezetője és belgyógyásza.

Munkáját 1985-ben „Kiváló munkáért” miniszteri kitüntetéssel, 2010-ben II. Kerületért Emlékéremmel, 2013-ban polgármesteri dicsérettel, majd 2015-ben dr. Láng Zsolt polgármester úr javaslatára, Budapestért díjjal jutalmazták.

Szakmai és jószolgálati tevékenységének kimagasló eredménye a 2011-ben létrejött „Törös Alapítvány 2011”, valamint annak, az elmúlt öt esztendő mindegyikében megszervezett jótékonysági koncertje, amely kimagasló támogatást nyújt a kerületi egészségügyi ellátás támogatásában. Itt különlegesen kézzelfogható Törös Edit asszony zenei érdeklődésének és orvosi hivatásának egysége, valamint Doktornő csodálatos szervezőképessége. Mindig nagy tisztelettel adózott orvos-elődeinek, akiket munkatársai elé példaként állított, sokat áldozva emlékük fennmaradásáért is.

Mélyen Tisztelt Doktornő!

Magam, családom, ferences közösségem és a II. kerület polgárai nevében hálásan köszönöm felkészültségét, szolgálatkészségét és elkötelezettségét, amely rendkívüli támasz mindannyiunk számára. Valóban igaz, amit egyszer egy ferences rendtársam megfogalmazott: „Doktornőt a Jóisten a közösségnek teremtette.”

Örülök, hogy dr. Törös Edit asszonyban olyan embert ismerhettem meg, akire bármikor számíthatok, aki hitében és a ferences értékek megélésében elkötelezett, aki szaktudásával és műveltségével a teljes és egészséges személyiség példaképeként jár közöttünk.

Az Arany Búzaszem díj átvételéhez gratulálok, életére és további szolgálatára pedig Isten áldását kívánom!

Id. Katkó László 1995-től az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonának igazgatója, ami rászoruló, árva és sérült gyermekeknek, leányoknak ad otthont.

1950-ben született református magyar paraszti családba az Ungvár melletti Szürtén. Édesapja 1944-ben esett szovjet hadifogságba, ahonnan hazatért ugyan, de korán meghalt.

A kötelező sorkatonai szolgálat letöltése után az Ungvári Állami Egyetem mérnöki karán tanult tovább, de ez alatt az idő alatt több alkalommal is éreztették vele, hogy politikailag nem megbízható a rendszer számára.

Az egyetemmel egy időben kezdett dolgozni az Ungvári Vegyigyárban, ahol összesen 25 évet töltött.

1977-ben kötött házasságot és két fiúgyermeke született.

Korán megértette és tudta, Isten ügyének szolgálatát kell végeznie a család és munka mellett, mert Aki a feladatot adja, az ad hozzá hitet és erőt is.

Az első ilyen feladat, az volt, amikor 1982-től a Szürtei Református Gyülekezet presbitere lett (később 1996-tól a gyülekezet gondnokává választották). Ebből több konfliktusa támadt a munkahelyén és még a községben is, ugyanis presbiter sokak szerint csak nyugdíjas személy lehetett.

1989-ben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szürtei alapszervezetének elnökévé választották, de 1991-től nem vállalta tovább a tisztséget, mert időközben az Ungi Egyházmegye főgondnokává választották, és a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) zsinatában való részvétel és a munkahelye túl sok terhet rótt rá.

1993-ban nyílt az első református líceum, Nagyberegen, aminek a megnyitás körüli ügyintézésével bízták meg.

Még ebben az évben kezdődött az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon építése, amiben részt vett, mint az építési bizottság tagja.

1995-re befejeződött ugyan az épület falainak teljes felépítése, de nem volt sem elektromos áram, sem ivóvíz, sem pedig fűtés. Ekkor a zsinat úgy határozott, hogy vegyen részt a technikai gondok elhárításában, ezek után döntöttek úgy, hogy kinevezik a gyermekotthon igazgatójának.

Ez volt az az igazi feladat, amire Isten elhívta.

Mindazt a tudását és tapasztalatát kamatoztathatta, amit mérnökként vagy Isten szolgájaként, presbiterként szerzett.

Ha az otthon ügyeiről van szó, nem ismer lehetetlent. Az otthon mindig is többről szólt, mint egy gyermekotthon: megszámlálhatatlan közösséget érintő konferenciát, rendezvényt bonyolított le, a hollandiai szervezetek az otthonon keresztül támogattak kórházakat, iskolákat, gyülekezeteket felekezettől, nemzetiségtől és hovatartozástól függetlenül. Sok magas rangú látogatót fogadhattak a gyerekek, számtalan felkérést teljesítettek, főleg, ha a magyarság ügyéről volt szó.

2009-ben legnagyobb megdöbbenésére kitüntették a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, amit nagyon nagy megtiszteltetésnek tartott.

2014-ben Dizseri-díjat kapott,

2016-ban pedig Nagydobrony díszpolgárává avatták.

2017. augusztus 18-án az otthon nevében Külhoni Magyarságért Díjat vehetett át Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől.

A kitüntetéseket azért az áldozatos munkáért kapta, amit Isten segedelmével a gyermekotthonon túl a magyarságért tett.

Legfőbb feladatának az otthonban élő gyermekek nevelését, ellátását tartja és mind e mai napig ez a célja, hogy jóravaló magyar asszonyok váljanak a lányokból.

A gyermekotthon vezetőjeként nagyon sok gazdasági-pénzügyi nehézséggel szembesült, mert az ukrán államtól semmilyen segítséget nem kaphatott, így jött az ötlet, hogy saját gazdaságot hozzon létre és ezáltal az otthon ne legyen annyira kiszolgáltatva anyagilag.

Az elmúlt 22 év alatt gyermekei az Úrnak hála, még soha nem éheztek, soha nem fáztak, öltözetük nem volt hiányos. Az otthon megtermel sok zöldségfélét, az állatok számára takarmányt, így mindig van friss zöldség, hús, tejtermékek, méz.

Csak az igazán elhívatott és önmagukat felülmúló emberek tudnak és képesek ilyen életpályán helytállni, mindezért egyedül Istené legyen a dicsőség.