Képmás magazin: A környező, volt szocialista országokban élők is hasonló társadalmi, gazdasági változásokon mentek keresztül, mint mi, mégis, itthon óriási a középkorú férfiak halálozási aránya. Miért alakult ez így?

Kopp Mária: Vizsgálatainkban azt találtuk, hogy a korai elhalálozás hátterében a viszonylagos társadalmi, gazdasági lemaradottság érzése lehet, és ez a férfiak önértékelésében nagyon komoly stresszt okoz. A férfi nem tartja elég értékesnek magát, ha a családját nem tudja megfelelő színvonalon eltartani. Magyarországon különösen jellemző, hogy ha a nők rossznak tartják az anyagi helyzetüket, abba a férfiak halnak bele. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a nők körében működik egy hatékony egészségvédő faktor, a pletyka, míg a férfiaknak megszűntek az ehhez hasonló fórumai.

A férfi felelősnek érzi magát a család jólétéért. Korábban az önértékelését az határozta meg, hogy jól focizott, meg tudta szerelni a vízcsapot, nem az, hogy mennyi pénzt visz haza, milyen autója van, mekkora a háza. Ha meg akarjuk védeni a férfiakat, a lánygyerekeknek, feleségeknek, anyáknak ne az legyen az elvárásuk, hogy anyagilag legyen sikeres egy férfi, ne mondogassák állandóan, hogy a bezzeg a szomszédoknak milyen jól megy, hanem más értékeket, a kedvességet, az ügyességet, a jó családi kapcsolatokat tartsák fontosnak. Erre is természetesen tanítani, nevelni kell a lányokat és fiúkat egyaránt.

Nemrég Berlinben előadást tartottam a stressz és a nemi különbségek témakörében. Ilyen típusú vizsgálatokat nem végeztek még a világban, nálunk is az a tragikus helyzet kényszeríti ki, hogy a 45-64 éves férfiak halálozási száma nagyobb, mint az 1930-as években, miközben a 60-70-es években sokkal jobbak voltak a mutatók. Húsz éve kezdődött el ez a rosszabbodás, de érdekes módon, csak a férfiakat sújtja, miközben ugyanolyan körülmények között élünk, sőt, a nők sokszor még többet is dolgoznak. Valami olyan krónikus stresszforrás van a férfiak életében, amitől nagyon korán meghalnak, szinte csak minden második férfi éli meg a 65. évét. Az alacsony iskolázottságúaknál ennél sokkal rosszabbak az arányok, a magasabb végzettségűek kicsit védettebbek, illetve a magányos középkorúak halálozása nagyobb mértékű, mint a családosoké.

A cikk folytatása ide kattintva olvasható>>