Nagy Ilona díjazott

Az első napon a kötelező beszédeket hallgatta meg a zsűri. A hatperces, előre elkészített beszéd témájául szolgáló idézet aktuális és többféleképpen értelmezhető volt. Az idézet Francis Bacon: Az igazságról, első esszé írásából való: Van igazság? –„Az igazság kutatása súlyos  erőfeszítést követel tőlünk, s ha megtaláltuk, még súlyosabbat ró ránk.”

A második napon került sor a háromperces rögtönzésre. A versenyzők három csoportot alkottak, két-két téma közül kellett választaniuk, s pró vagy kontra érvelniük. A három témacsoport a következő volt:
I. csoport:
- Szembejön a hasonmása: mit mondana neki?
- Hungarikum a humorunk?
II. csoport:
- Kire üssön majd a gyerek?
- Borravalóvilágban élünk?
III. csoport:
- A szomszéd rétje miért zöldebb?
- A siker ura a frizura?

A verseny, a korábbi évekhez hasonlóan, ismét színvonalas volt, a kötelező témát változatosan közelítették meg a versenyzők, a rögtönzések szellemesek voltak.

A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége Gulácsy Irén-emlékplakettjét és oklevelét a legjobb női szónok, Nagy Ilona, budapesti egyéni versenyző, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem negyedéves kommunikációs hallgatója kapta. A díjat – a Domonkos Béla szobrászművész által készített bronzplakettet, amely Gulácsy Irént ábrázolja – Dr. Gerberné Farkas Zsuzsanna, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnök asszonya adta át.

A Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elismerését  Nagy Zsófia, a Nyíregyházi Főiskola negyedéves hallgatója, az Észak-Magyarország című napilap újságírója kapta.

Nagy Zsófia díjazott 2008

Hisszük, hogy életünk, női, asszony mivoltunk lényege: hűség, értékőrzés, életadás. Igent mondunk az életre, a családra, az időn és téren átívelő összetartozásra. Az asszonyok dolga: a mindennapok kovászával újra és újra jövőt gyúrni. A reménykedésért is meg kell dolgozni. A hitért is meg kell harcolni. Minden közös lépésért sok ezret kell előtte megtenni.

Mert egyedülmaradva hinni a legnehezebb.

Mert elszakítva összetartani mégnehezebb.

Mert szavak nélkül vallani, tettek nélkül alkotni lehetetlen.

Ezért határoztuk el, hogy díjat alapítunk, amellyel nőtársaink tehetségére, rátermettségére akarjuk irányítani a figyelmet. Biztatni, segíteni szeretnénk, hogy vállalják a „keskeny ösvényen” járást, hogy a nőiesség és a  munkahelyi döntéshozatal, a család és a közélet, összeegyeztethető. A díjat a Kossuth Lajos Szónokverseny szónokverseny általunk legjobbnak ítélt női résztvevőjének adjuk át minden évben.

Ezt a díjat Gulácsy Irénről neveztük el. Manapság ritkán hallani róla, holott a két világháború közötti magyar irodalom legolvasottabb szerzői közé tartozott. Fekete vőlegények című regényét élete során 23-szor adták ki, Hamueső című műve az Erdélyi Szépmíves Céh kiadó első köteteként jelent meg. A nemesi családból származó írónő 1894-ben a Szeged melletti Lázárpusztán született és 1945-ben, Budapest bombázásakor vesztette életét.

És, hogy miért pont őróla neveztük el a díjat?

Gulácsy Irén

Úgy gondoltuk, hogy élete, munkássága példakép lehet a mai nők számára is.Korán, még a 16 évet be sem töltötte, mikor férjhez ment. Férje pár év múlva, váratlanul beteg lett és nem is gyógyult meg többet karosszékhez kötött, magával tehetetlen emberroncs maradt élete végéig. Az ápolás és a kenyérkereset gondja is a fiatalasszony vállaira nehezült, aki önfeláldozó hitvesi szeretettel vállalta ezt az emberpróbáló feladatot. Hírlapíró, munkatársa lett lassankint majdnem minden nagyobb erdélyi lapnak és folyóiratnak. Majd egymásután jelentek meg novelláskötetei, regényei, színdarabjaival is jelentős sikert aratott.

Benedek Elek földön járó szentnek nevezi. Így szól róla: „Bizony mondom: az  ő szerelme, az  ő türelmessége, az ő gyöngédsége, az  ő panasztalan önfeláldozása nem e világból való.”

Komolyan vette regényírói feladatát is, a Fekete vőlegények című történelmi regényéhez előtanulmányokat végzett és állítólag húsz kötetnyi jegyzetanyagot készített el és ekkora ismeretanyagot épített be a leghíresebb, legolvasottabb művébe.

Bánhegyi Jób 1937-ben így ír : „..nem lett Gulácsy Irén csupán szórakoztatni akaró író, hanem súlyos magyar társadalmi és történelmi kérdések megindult lelkű bogozgatója;…lett belőle a veszedelemre és pusztulásra figyelmeztető vészharang, de nem azért, hogy elcsüggesszen, hanem hogy a társadalom lelkiismeretét felriassza, életösztönét öntudatra korbácsolja, akaraterejét önmentő tevékenységre felvillanyozza. Gulácsy Irén művészetének nagy érdeme, hogy egész fogantatásával benne gyökerezik korunk égető problémavilágában és a magyar föld és nép iránt való szinte szenvedélyes rajongással kíván részt venni a fájó kérdéseknek megoldásában.”

A mai kornak is nagy szüksége van hasonló nőkre, asszonyokra, akik kellő érzékenységgel, odafigyeléssel, felelősséggel keresik a válaszokat, megoldásokat a problémáinkra.