Tisztelt konferencia, Elnök Asszony, elnök asszonyok, képviselő és polgármester asszonyok, kedves asszonytársaim Barátaim!

Egy évtized együtt. Örömteli alkalom és örömteli pillanat, hogy itt állhatok előttetek. A meghatódottságot is úgy érzem, mint az első, az 56-os asszonykonferencián, akkor többünknek elcsuklott a hangja és könnyes lett a szeme, mert mi nők ilyenek is vagyunk, érzékenyek, amilyennek teremtődtünk. Ezért elnézést kérek, ha mindez megismétlődik velem és elérzékenyülök.A családban hálát szoktunk adni a születésnaposért a Teremtőnek a létezéséért. Mivel a születésnél ott bábáskodtam több jelenlévő asszonytárssal, most szeretnék előttetek hálát adni azért, hogy vagyunk, hogy tudtunk összefogni, hogy megtapasztalhattuk az összetartozás erejét, örömét és biztonságát.

A millennium évében, 2000-ben, 16 keresztény értékrendű női, nőket segítő civilszervezetből mára már Kárpát-medenceivé terebélyesedett összefogásunk.

Az első konferenciánk címe is ez volt: Asszonyok a Kárpát-medencében

Nem nagy, világrengető célokkal indultunk. Csak azzal, hogy tudjunk egymásról, ismerjük meg egymás életét, gondolatait, a gondokat, problémákat, örömöket, sikereket, amit a másik hordoz. Hogy, ha mással nem is tudunk, csak meghallgatással, együttérzéssel, együtt ünnepléssel, örüléssel vegyünk részt egymás életében. Hogy közösen mutassuk fel értékeinket, hitünket, azt, hogy lehet, szabad, sőt fontos az elődeinktől örökölt értékeket közkinccsé tenni, továbbadni.

A múltunk megismerésével indulva tenni a jövőért. Sok megismerni valónk van, de közben ott kell lenni a jelenben, a jelen feladatainak megoldásában.Az első mottónk Veres Pálnétól való : „Amilyen a nő olyan a család, amilyen a család, olyan a társadalom”

Számunkra alapvetően fontos a család, mert család nélkül nincs nemzet, nincs jövő.
- A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége élet, érték és érdekszövetség, egy olyan együttműködés, amely a nő, az asszony létének és szerepének a családban, a munkában és a közéletben való kiteljesítését tartja leglényegesebb célkitűzésének.

A nő a család hatóereje, aki a legkétségbeejtőbb helyzetekben is képes szembeszállni a bajokkal, élhetővé tenni az életet és makacsul bízni a jövőben. Az egész társadalom jelene és jövője szükségessé teszi a családanyák hivatásának újraértékelését, és a feladatukkal járó munka megbecsülését. A gyermekeknek szerető gondoskodásra van szükségük, hogy felelős személyiségekké, kiegyensúlyozott emberekké nevelődjenek.

Ezeket a gondolatokat több évvel ezelőtt, itt, ebben a szállodában fogalmaztuk együtt Aczél Petrával, Csapó Emmával és Vajna Klárival. Petra kezdetektől kísér bennünket magas színvonalú szakmai segítésével, biztatásával, képzéseivel. Hálás köszönet érte.

A közös beszélgetésekben kristályosodott ki, ami mellett a mindennapi rohanásainkban elfeledkezünk, hogy: az instant kávé és a porlevesek korában, amikor már minden részekre bontható, tartósítható, s azután azonnal használható, csak egy dolog működésére, titkára, idejére nem emlékezünk: arra, amitől finomabb otthon az étel, mint másutt, amitől létezik hazaérkezés, ami által egybeáll, és történetté válik mindaz, amit átélünk.

A kellékek, eszközök világában csak a lényeg sikkadt el: létezésünk kovásza, sorsunk Isten által ajándékozott bizonysága.

A női lét lényegi összetevője a világnak. Nőnek lenni nem feladat, és nem tevékenység, így nem írható le sztereotípiákban, nem ragadható meg közhelyekkel.
A nők helyettesíthetetlenek és pótolhatatlanok ott, ahol női lélekre, szívre, ahol nőre van szükség.

Hálát adok, hogy új társak is csatlakoztak hozzánk, így megismerhettük Engert Zsuzsa és a kecskeméti asszonyok munkáját, vendégszeretetét.

Együtt állunk ki és vállaljuk értékként, amit a katolikus egyház a férfi és a nő együttműködéséről írt levelében így fogalmaz:

„A nőknek tevékenyen és állandóan jelen kell lenniük a családban, ami „őseredeti közösség, és bizonyos értelemben »szuverén« ”, mert elsősorban a családban formálódik egy népnek az arca, és tagjai benne kapják meg a legalapvetőbb tanításokat. A családtagok megtanulnak szeretni, ha ingyenesen szeretik őket; megtanulják más személyek tiszteletét, ha tisztelik őket; megtanulják megismerni Isten arcát, ha az első ismereteket figyelmes édesapától és édesanyától kapják róla. Valahányszor hiányoznak ezek az alapvető tapasztalatok, a társadalom egésze szenved erőszakot, és válik sokféle erőszak forrásává.

Hálát adok a kezdetektől kitartóan velünk és értünk imádkozó csoport tagjaiért, Pintér Márta az Evangélikus Női misszió vezetőjéért és Kovácsné Ildikó a Magyar Aliansz vezetőjéért és a többi felekezet asszonyaiért. A Magyar Katolikus Családegyesület elnöke Bíró László püspökatyáért, aki az Asszonyszövetségbe delegált az alakuláskor. Böjte Csaba testvér támogatásáért. Köszönetet mondok Szarka Eszter: Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom, Lipthay Erzsébet: Szilágyi Erzsébet Nőegylet szervezetvezetőkért. Petneházy Judit a Zonta elnökéért, aki az alapító okiratunkat készítette. Kristóf Kati az akkor még létező Budai Nőegylet elnökéért, valamint Ladán Éva a Munkástanácsoktól, Baternay Ágota a Keresztény Női Felnőttképzési Egyesület, Somogyi Ági a Karitász Szociális Munkások Egyesülete vezetőjéért. Halász Judit szakmai segítségéért, a szövetségünk különböző helyeken való szakmai képviseletéért.

Hála Filó Katiért, aki hasznos tanácsaival látott el a kezdetekben, támogatott a munkámban, tavaly óta már az örök hazából figyel és segít bennünket.

Hálát adok, hogy együtt ünnepelhetünk a Kárpát-medencében élő asszonyokkal. Hogy elkezdhettük begyógyítani szétszakítottságunk sebeit, hogy mindennek ellenére elmondhatjuk, hogy összetartozunk.

Hálát adok azokért a nőkért, akik önfeláldozóan, sok munkával összetartanak közösségeket, hogy ismerhetem őket, büszke vagyok rájuk. Nagy Margit a vajdasági, Pogány Erzsébet a felvidéki, Stelli Olga és Gajdos Csöpi néni az erdélyi, nagyváradi, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi, Bábli Mária a horvátországi elszakítottságban, kisebbségben élőket.

A kárpátaljai Szent Anna óvoda vezetője Puliszka Éva és munkatársaiért, akik most nem lehetnek velünk csak lélekben.

Hálát adok a csángó asszonyok, Nyisztor Ilona és Tinka. A Csángó Keresztszülők Egyesületének a vezetője és munkatársaiért.

Fontos, hogy tudjátok, számíthattok ránk, fontos tudnunk, hogy számíthatunk rátok.

Egy ismert orvos-biológus mondja: a nők úgy tartják életben a családot, a közösséget, a világot, mint a test örökké mozgó, kapcsolatot teremtő, kommunikáló részecskéi: a női kapcsolatteremtés, a női lény úgy tartja egészségesen a közösséget, ahogy a sejtecskék folytonos kapcsolata felépíti az immunrendszert.

Értékünk nem elválasztható teremtett lényünktől. Az különböztet meg minket a férfiaktól, ami alkot: hűségünk a teremtés parancsához, lelkünk és kitartásunk az emberek közötti szálak szövéséhez, alakításához, örömünk az életben az életadásban, az elfogadásban, helytállásunk a mindennapokban.

A közösségi-kulturális értékekben (oktatás, példaadás, tanúságtétel révén) a versengés helyett az integrációt, az erősebb győzelme helyett az értékesebbet, a merev rögzített szerepek helyett az univerzálist, keresztényi emberi horizontot hirdetjük. Fontosnak tartjuk új fogalmak létrehozását, sürgetjük a kulturális változást. A női lét megragadását nem tagadással, hanem invencióval, leleménnyel, ötlettel, találékonysággal.

A közösségi lét megerősítését elsődlegesnek tartjuk: az áldozat (kimondatlanul is) vállalását, az egyéni lét „tervezésének” és „megvalósításának” elvetését, az élet (és nem csak a női!) másokért való cselekvés lehetőségeként, adományaként való felfogását. A feminizmus harcossága helyett, a dialóguspolitika érvényesítését, az odafigyelés, meghallgatás értékének visszaállítását.

Integrativitás, kapcsolatorientáltság, szolgálat-áldozat, teljes női felület.

Meggyőződésem, hogy erre van a legnagyobb szüksége a mai szétesőben lévő társadalomnak. A női értékek az együttműködést, a terhek közös vállalását, a gyengék iránti megértést és erőt adást jelentik. Értékeinknek tehát nincs aktualitása.

Ha van értékünk, márpedig van, azt az átmeneti esélytelenség nem megtöri, hanem megerősíti, megérleli. Sőt, feladattá teszi.

De ki tudná jobban nálunk, kedves Asszonytársaim, hogy nem kell esély ott, ahol kegyelem van! Hogy nincs vesztes ott, ahol a Gondviselésben hiszünk.

A dolgunk az, hogy kitartsunk és elfogadjuk, meghalljuk, megértsük női, asszonyi mivoltunk hívását. A feladatunk az, hogy egyre több szövedékben megtartsuk az egészséges közösségek életét, hogy ne szerepet vállaljunk a családban vagy a közéletben, hanem betöltsük végre, teljes mértékben létünket.

Az Asszonyszövetségben hisszük, hogy életünk, női, asszony mivoltunk lényege: hűség, értékőrzés, életadás. Lényünkben ott van a tehervivő ereje, a soha-nem-lankadás, a holnapot adó remény.

És aki egyszer látta már, érezte már és tudta már, hogy mit jelent nőnek, asszonynak lenni ma, itt, a Kárpát-medencében, azt ez a tudás kötelezi.

Kötelezi arra, hogy megalkuvás nélkül éljen, hogy higgyen saját erejében, hogy erősödjön hitében és felülemelkedjen a nehézségeken.

Hálát adok azokért, akik nagyon sokat tettek a megmaradásunkért, Csapó Emma, Horváth Lujzi, Vajna Klári, Szabó Judit, Gajdos Zsóka, Anda Judit.

És nem utolsó sorban Pirityiné Szabó Judit elnök asszonyért adok hálát, köszönöm nektek, a jó Isten áldjon meg érte.

Asszonyházunk nyitva áll a fiatalok előtt, akik érdeklődéssel kapcsolódtak be a munkánkba, közös gondolkodásunkba és ez reménnyel tölt el.

Tormay Cécile így fogalmaz: „Csak az emberek dűlnek ki, hitük megmarad másokban és ez a fő.”

A sors, az élet a politika színpadára sodort a civil világból. Nem szakadtunk el egymástól. Remélem kölcsönösen tudjuk segíteni, erősíteni egymást.

Ahhoz, hogy jelek lehessünk az emberek között, hogy megjelenhessünk a nyilvánosság előtt sok segítséget kaptunk Siklósi Beától, Mizsei Bettitől, Gajdos Zsókától, akikért most külön is hálát adok és köszönöm nekik.

Indul a következő, reméljük még lesz több tíz év az Asszonyszövetség munkájában. Küldetésünk, feladatunk van.

Nagy elődeink: Tormay Cecile és Slachta Margit gondolataival fejezem be hálaadásom, mondandóm:

„A nemzet sorsát a férfiak alakítják ugyan, de a férfiak lelkét az asszonyok. Azért kell a magyar asszonynak hívőbbnek, nemesebbnek és önfeláldozóbbnak, tehát a szó igazi értelmében nőiesnek lennie, hogy a nemzet magyarabb, emberibb, és férfiasabb legyen.“ Mondta Tormay Cécile.

Slachta Margit a támogatást a Legfőbb Irányítótól és Gondviselőtől így kérte:

“Mindenek Ura, adj nekünk tisztánlátást, hogy felismerjük az idők jeleit, történéseit! Őrizz meg minket a csalóka reménytől és a tehetetlen szorongástól! Adj bátorságot és elkötelezettséget, hogy helyesen válaszoljunk arra, amit felismertünk! Mutasd meg, hogyan kell itt és most felelősen élni és formálni a társadalmat! Ámen.”

Köszönöm a kitartó figyelmet, a meghallgatást.

Budapest, 2010. május 8.

Ékes Ilona

Budapest, 2010. május 7-9. Budai Sport Hotel

2010. május 7., péntek:

15.00 órától:
Érkezés, regisztráció, a szállás elfoglalása
Helyszín: Budai Sport Hotel, Budapest, Jánoshegyi u. 10503.

18.00 – 19.00: Közös vacsora

19.00 – : Magyarország, édes hazám címmel kirándulás a Kárpát-medencében népdallal, mesével. Budai Ilona Magyar Örökség-díjas népdalénekes műsora.
Táncház Boros András vezetésével

2010. május 8., szombat:

8.30 – 10.00: a konferenciára érkező vendégek regisztrálása

10.00 – 10.30: Köszöntők, megnyitó
Dr. Gál Kinga Európai Parlamenti képviselő (Fidesz-MPSZ)

10.30 – 11.30: Nagyboldogasszony
Dr. Erdélyi Zsuzsanna Kossuth- és Magyar Örökség-díjas néprajztudós előadása
Közreműködik: Ferencz Éva Magyar Örökség-díjas előadóművész

11.30 – 12.00: Ékes Ilona országgyűlési képviselő, a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége alapító elnökének előadása

12.00 – 12.15: Kávészünet

12.15 -12.45: A magyar nők helyzete a globalizáció korában
Dr. Kosza Ida pszichiáter professzor előadása

12.45 – 13.15: Szent Erzsébet út Sárospatak és Kassa között
Dr. Szabó Irén, az Árpád-házi Szent Erzsébet Társaság elnökének előadása

13.15 – 14.30: közös ebéd

14. 30 – 14. 45: délvidéki hölgytársaink rövid műsora
Szabó Gabriella és Szabó Annamária muzsikál, Kollár Mária tanárnő szaval

14. 45 – 15.15: Pannon Forrás szak-és felnőttképzés – új utak a Kárpát-medencei együttműködésben
Palotás József, a Kecskeméti Regionális Képző Központ igazgatójának előadása

15.15 – 15.45: A „Kishantosi modell”
Ács Sándorné előadása

15.45 – 16.00: felvidéki hölgytársaink rövid műsora
Izsák Elvira szaval, Sámson Gizella énekel

16.00-16.15: Kávészünet

16.15- 16.45: Közösségelvű társadalom és politika. Gondolatok erkölcs, kommunikáció és gyakorlat egységéről
Dr. Aczél Petra egyetemi docens előadása

16.45-18.00: A Kárpát-medencei vendégek és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége tagszervezeteinek és együttműködő partnereinek hozzászólásai 5-5 percben

18.30: Közös vacsora

19.30: Magyarföldi szentek címmel a Tér Színház művészeinek előadása
Rendező: Bucz Hunor

Kötetlen beszélgetés

2010. május 9., vasárnap:

9.00 : Indulás a szálláshelyről

10.00: Szentmisén való részvétel
Helyszín: Szent István Bazilika

11.30: Látogatás a Parlamentben

12.30: Ebéd

Támogatóink:

Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány
Budai Sport Hotel
Contador Caffé, Szolnok

Sokan sokfelől érkeztek, de egyként mozdultak a hívó szóra. Jöttek a Vajdaságból, Kárpátaljáról, a Partiumból, Felvidékről és az anyaországból, hogy részt vegyenek a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének Kárpát-medencei találkozóján. A kétnapos eseményt hagyományosan Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához közeledve 2009. március 20-22 között a felvidéki Búcs községben tartották meg a Szövetség a Közös Célokért szervezésében több mint száz résztvevővel.

Valami különleges határtalan érzés tölti be az ember lelkét, ahogy átér a Duna túloldalára, a Felvidékre. A hidak, mint összekötő kapcsok mutatják az utat az érkezőnek. Ezen a hétvégén asszonyok indultak útnak, sokan több száz kilométert tettek meg, hogy ismét erőt merítsenek a találkozásból. Idén, az V. Kárpát-medencei Asszonytalálkozón „Tisztának a tisztát őrizzük meg” címmel tartottak konferenciát, és hívták közös imára, együttgondolkodásra, lélekerősítésre az asszonytársakat.

A szervezők a konferencia védnökeinek Bauer Edit európai parlamenti képviselőt és Balog Zoltánt, a Magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi civil- és vallásügyi bizottságának elnökét kérték fel.

Az asszonytalálkozót Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója és Pirityiné Szabó Judit, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke nyitotta meg.

Búcs község a helytállásáról ismert, a mečiari diktatúra idején megvédte a szomszéd faluval közösen az iskola igazgatóját. Ma pedig a Felvidéki Rockszínház Karkó Henriett vezetésével, és a felvidéki népviseletbe öltöztetett babakiállítás öregbíti jó hírnevét határon innen és túl – indokolta meg Pogány Erzsébet a program felvidéki szervezője, hogy miért ebbe a községbe hívták meg a találkozó résztvevőit.

Duray Miklós parlamenti képviselő, az MKP alelnöke beszédében emlékeztetett: a rendszerváltás utáni lelkesedés mára már alábbhagyott, a gondok nagy részét pedig nem sikerült orvosolni. Mint mondta, évekkel ezelőtt még úgy érezte, hogy az EU-integráció előrehaladtával létrejöhet egy magyar-magyar integráció a Kárpát-medencében ellensúlyozva a terheket, amelyeket a trianoni békeszerződés helyezett a vállunkra. Hozzátette: képtelenek vagyunk alapvetően megváltoztatni ezt a helyzetet. Az igazi probléma az akarathiány, amit csak azok tudnak pótolni, akikből ez hiányzik. Magyarország, a magyarság törzsállama az egyetlen, amely nemzetközi jogalanyisággal rendelkezik, ezért nem mindegy, hogy milyen állapotban van az anyaország. Mindannyiunkat összeköt a jövőnkért érzett felelősség, különösen a civil életben, a közösségek építésében, az eszme életben tartásában van fontos szerepük a nőknek, az asszonyoknak – mondta a politikus.

Bauer Edit európai parlamenti képviselő „Női érdekérvényesítés az Európai Unióban” címmel tartott előadást. Annak ellenére, hogy 1957-től az európai jog szerint egyenlő munkáért egyenlő bér jár, a valós helyzet nem ezt mutatja, ugyanis a nők EU-szerte átlagosan 17 százalékkal kevesebb óradíjért dolgoznak, mint a férfiak, hangsúlyozta a politikus. Döbbenetes összefüggésnek nevezte, hogy a bérkülönbség az iskolázottsággal, a munkában eltöltött idővel növekszik, és jellemzően az első gyermek megszületése után keletkezik. Azaz a társadalom azt a nőt bünteti, aki iskolázott, dolgozik és gyermeket hoz a világra, éppen most, amikor európai mértékű a demográfiai válság.Megjegyezte: amennyiben továbbra is ilyen tempóval csökken a férfiak és nők közötti bérkülönbség, még száz évre lesz szükség ahhoz, hogy teljesen eltűnjön. Mint mondta, ezekről a problémákról azonban nem szabadna csak férfiaknak dönteni, mielőbb szükség van arra, hogy a nők nagyobb mértékben részt tudjanak venni a döntéshozatalban.

Ékes Ilona parlamenti képviselő, az asszonyszövetség alapítója arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy feladata kiállni értékeink, emberi méltóságunk, emberi jogaink mellett a nyilvánosság előtt, a törvényhozásban. – Határozottan kimondom, hogy a nők, családok helyzetének javítása nemzetünk tragikus demográfiai helyzete miatt is elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A női esélyegyenlőséget nem lehet összemosni és együtt kezelni a roma, homoszexuális és fogyatékkal élők problémáival! Ezért nekünk, nőknek, anyáknak kell megküzdenünk, mert az élet védelme, továbbadása ránk bízatott. Sok és nagy a feladatunk. Hozzátette: a nők feladata, hogy egyre több szövedékben megtartsák az egészséges közösségek életét, hogy ne szerepet vállaljanak a családban vagy a közéletben, hanem betöltsék végre teljes mértékben létüket – fogalmazott Ékes Ilona.

Aczél Petra egyetemi docens többek között a közéletről és abban betöltött szerepünkről, a közösségformálásról és a civil szerveződésekről beszélt. Látszatközéletet élünk, úgy érezzük, mintha mindenről lenne tudomásunk, de ennek a tudásnak nincs mélysége csak kiterjedése. A tömegmédia hatására nem veszünk részt a közéleti nyilvánosságban, csak fogyasztjuk azt, mutatott rá az előadó. A civilszféra nem álomkép, az öntudatos polgárban erő van, keressük meg a közéletünket, adjunk hangot a véleményünknek, támasszuk alá azokat érvekkel, és beszélgessünk minél többet embertársainkkal, javasolta a kommunikációs szakember.

„Család – nevelés –iskola” címmel Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Előadásában emlékeztetett a tudatos nevelési értékrend kialakításának fontosságára. Úgy vélte, ma nagyon kevés családnak van végiggondolt értékrendje arról, hogyan nevelje a gyermekét. A szülők nevelési elgondolásainak szükségességére hívta fel a figyelmet mondván, ha mindez megtörténik, akkor nincs félnivaló a gyermek és a nemzet jövőjét illetően. Sajnálatosnak nevezte, hogy miközben az oktatásban az iskolát nevelőintézményként deklarálják, a mindennapos kommunikációban a szolgáltató szerepét hangsúlyozzák. Az iskola nem szolgáltató, 1806 óta tankötelezettség van, az államnak pedig kötelessége működtetni az iskolákat, jegyezte meg.

Karaffa János plébános, a Pazmaneum Polgári Társulás elnöke a mártírpolitikus Eszterházy János életéről tartott előadást.

A konferencia résztvevői zárónyilatkozatot fogalmaztak meg hitvallásukról, Kárpát-medencei összetartozásukról.Este a Felvidéki Rockszínház művészei, valamint Szvorák Katalin népdalénekes és Molnár Xénia, a Komáromi Jókai Színház művésze szórakoztatta a közönséget. A műsoros estet borkóstoló követette Karkó János pincészetében.

A háromnapos rendezvényen a vendégek megismerkedtek Búcs község nevezetességeivel. Szobi Eszter, a Kultúráért és Turizmusért Társulás elnöke az Emese házban fogadta a konferencia résztvevőit, másnap pedig Szigeti János polgármester invitálta sétára az asszonyokat és mutatta be a falut. Eszterházy János első felvidéki szobránál Karaffa János mondott imát, azt követően a jelenlevők megkoszorúzták a mártír grófnak állított szobrot. Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a konferencia résztvevői a falu lakosaival közösen vettek részt az esti szentmisén az új katolikus templomban.

Vasárnap Komáromban Fazekas László püspök köszöntötte a református istentiszteleten a konferencia küldötteit, majd Balog Zoltán, az Országgyűlés Emberi jogi kisebbségi civil- és vallásügyi bizottságának elnöke, a konferencia védnöke szólt a gyülekezethez. Elismerését fejezte ki a Kárpát-medencei asszonyoknak igyekezetükért és helytállásukért, határokon átívelő összetartozásukért. Az istentisztelet után Fazekas László püspök beszélt a jelenlévőknek az egyházközség múltjáról és jelenéről. Ezt követően Zsok Gizella könyvtáros komáromi sétára hívta az asszonyokat, hogy ismerkedjenek a város történelmi nevezetességeivel.

Délután mindannyian hazatértünk, százan hat országba. A Kárpát-medencében nincs távolság, hidak vannak, amelyek összekötnek. Határtalan lélekhidak.

Gajdos Erzsébet