Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozata
és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége
tisztelettel meghívja
az Anyatejes Táplálás Hete és a Szoptatás Világnapja alkalmából
megrendezésre kerülő
„Képesség és képessé tevés”
című konferenciára

Helyszín: Országház, Felsőházi terem (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.)
Időpont: 2019. augusztus 01., csütörtök, 10:00-13:00

Fővédnök: prof. dr. Horváth Ildikó, egészségügyért felelős államtitkár

Program:
09:00 – 10:00 Beléptetés, regisztráció

10:00 – 10:10 Köszöntő Bábiné Szottfried Gabriella elnök – Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozat

10:10 – 10:30 Megnyitó Rétvári Bence parlamenti államtitkár – EMMI

10:30 – 10:40 Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő, IBCLC laktációs
tanácsadó – Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság: Szülés körüli támogatás szerepe az első napokban

10:40 – 10:50 dr. Nádor Csaba neonatológus, elnök – Melletted a Helyem Egyesület: A családközpontú koraszülött ellátás 8 alapelve

10:50 – 11:00 dr. Sztahovits Petra csecsemő- és gyermekgyógyász, IBCLC laktációs tanácsadó, elnök – Szoptatásért Magyar Egyesület: A szoptatás sikere
mindannyiunkon múlik

11:00 – 11:10 Király Nóra alapító – Fiatal Családosok Egyesülete: Kötődés és egészség: mit adhatunk és kaphatunk a szoptatással

11:10 – 11:20 Csomóné Lindmayer Katalin családközpontú szülészeti tanácsadó, alapító – Semmelweis Mozgalom:  Anyáról lányára, a szoptatás nemzedékeken át

11:20 – 11:40 Zárszó Bábiné Szottfried Gabriella elnök – Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozat és Szőnyi Kinga elnök – Magyar Asszonyok Érdekszövetsége

A konferencia ideje alatt az Országház Vadásztermében „Baba-Mama klub” és büfé áll a résztvevők rendelkezésére, valamint a csecsemők és kisgyermekek etetésére és pelenkázására is itt lesz lehetőség.

A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni a következő link címen lehet 2019. július 30-án (kedd), 16 óráig:
http://bit.ly/2Jzbl8t

A biztonsági szabályokra tekintettel kérjük, hogy a rendezvény megkezdése előtt minimum 1/2 órával korábban szíveskedjenek megérkezni és megkezdeni a belépést az Országház XII. számú kapujánál.

Felhívjuk figyelmüket, hogy ezzel a meghívóval a személyazonosítást követően tudnak belépni az épületbe, a beléptetésnél rendelkezniük kell érvényes, személyazonosításra alkalmas okmánnyal (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél, stb.), a beléptetéskor kapott belépő kártyát meg kell őrizni és azt kilépéskor leadni, ha a belépő kártyát a rendezvény résztvevője elveszti, annak árát (3.600.- Ft) meg kell fizetnie.

A rendezvényről az Országházban készült felvételek (hang, fotó, videó, stb.) reklámcélokra nem használhatóak.

Az Országház műemlék jellegére, valamint az érkező vendégek belépésekor történő átvizsgálására tekintettel javasoljuk és kérjük, hogy a csecsemőket testre erősített hordozóban legyenek szívesek szállítani.

A szervezők a változtatás jogát fenntartják!

Kapcsolat:
Bábiné Szottfried Gabriella: +3620/444-9298, +3630/869-8295
Szőnyi Kinga: +3630/799-5656, asszonyszovetseg.iroda@gmail.com

Támogatók:
Fiatal Családosok Klubja, Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, Melletted a Helyem Egyesület, Szoptatás Támogató Nemzeti Bizottság, Szoptatásért Magyar Egyesület

Média támogató:
Képmás Magazin

Mottónk:

„Amilyen a nő, olyan a család, és amilyen a család, olyan a társadalom.” (Veres Pálné)

Küldetésünk

Az Asszonyszövetség a lányoknak, asszonyoknak és civil szervezeteknek egy olyan együttműködése, amely a természetes női ideált képviselve elősegíti a nőknek a családban, a munkában és a közéletben való kiteljesítését.

Fontosnak tartjuk a nők egészséges önbizalmának erősítését, hiszen a családban megtanuljuk kitűnően megszervezni az életet, konfliktusmegoldó készséget fejlesztünk ki, melyet aztán nagyszerűen kamatoztathatunk a munkaerőpiacon. Működésünk egyik kulcsfontosságú eleme a szemléletformálás. Arra törekszünk, hogy a női szempontok megjelenjenek a közgondolkodásban és erősödjön a nők közéleti szerepvállalása.

Értékeink:

• természetes nőiesség
• keresztény életvezetés
• szakmai felkészültség
• közéleti állásfoglalás
• szemléletformálás
• együttérző szolgálat
• egészségmegőrzés
• hagyományok átadása
• közösségépítés
• magyarság összekapcsolása

Jövőképünk:

Értékeinket képviselő, helyi civil szervezeteket összefogó, regionális női erőforrás központokat hozunk létre, melyek női témákban meghatározó, szakértő, országosan elismert, érdekérvényesítő szövetséget alkotnak.

Ahhoz, hogy a közös érdekek védelmében összefoghassunk, először fel kell ismernünk az érdekeinket. Ehhez viszont képzésre, tájékoztatásra van szükség. Az Asszonyszövetségünk regionális női erőforrás központokat szeretne létrehozni, határon átívelő kapcsolatokkal. A Kárpát-medence nőszervezeteinek összefogására törekszünk, szoros együttműködésben az európai ernyőszervezetünkkel, a New Women For Europe-pal. Élet-, érték- és érdekszövetség vagyunk. Célunk, hogy tudjunk egymásról, és hitünket is felmutatva tegyük közkinccsé az elődeinktől örökölt értékeket.

Programok és projektek:

A szerveztünk által megvalósított programok és projektek három fő célterülethez kötődnek, összhangban stratégiai alapelveinkkel:

• a nők kiteljesítése a munkában, családban, közéletben,
• a családok támogatása, a kiszolgáltatottak felkarolása,
• a hagyományok megőrzése, a magyarság összekapcsolása

Állandó programjaink

Haza, hagyomány, hozomány: Az előadássorozatot azzal a kettős céllal rendezzük már évek óta, hogy egyrészt az erősen megrendült magyar nemzeti tudatot és hitünket tovább erősítsük olyan pozitív példák bemutatásával, amelyek újra hitet és erőt adnak a nemzetünk érdekében vállalt cselekvésekhez, másrészt a nők testi-lelki egészségének megóvásához kívánunk segítséget nyújtani a lányok, asszonyok és női civil szervezetek összefogásának tovább erősítésével.

Kárpát-medencei Asszonytalálkozó: Konferenciáinkon elsősorban arra keressük a választ, hogy milyen feladatok várnak ránk: lányokra, asszonyokra, női civil szervezetekre a közeli és távolabbi jövőben. Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk közéleti szerepvállalásaink, oktatási-nevelési feladataink ellátása és hitünk erősítése tekintetében. Törekszünk a kapcsolatok szélesítésére, hálózatépítésre, valamint értékrendünk mélyítésére.

Díjaink

Arany Búzaszem Díj: 2008-ban alapítottuk meg az Arany Búzaszem Díjat, melyet minden évben, Szent Erzsébet napja körül egy olyan magyarországi és egy határon túli nőnek, asszonynak ítélünk oda, akik – a mai világ önzésén felülemelkedve – példaadóan hoztak áldozatot a közösségért, a nemzetért.

Gulácsy Irén Díj: A Kossuth Lajos Szónokverseny általunk legjobbnak ítélt női résztvevőjének adjuk át minden évben a díjat, mellyel nőtársaink tehetségére, rátermettségére akarjuk irányítani a figyelmet. Biztatni, segíteni szeretnénk őket, hogy vállalják a „keskeny ösvényen” járást, hogy a nőiesség és a  munkahelyi döntéshozatal, a család és a közélet összeegyeztethető.

Szeretettel hívjuk, hogy ismerkedjen céljainkkal, tevékenységeinkkel, tagszervezeteinkkel. Látogasson el honlapunkra és Facebook-oldalunkra, és egyúttal őszintén reméljük, hogy lesz módunk személyesen is találkozni Önnel rendezvényeinken.

www.asszonyszovetseg.hu
http://www.facebook.com/asszonyszovetseg
Adószámunk: 18241587-1-41
Bankszámlaszámunk:  11704007-20208516 OTP Bank

A Szövetség alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: az 1959.évi IV. tv.(Ptk.) az 1989. évi II. tv., valamint az 1997. évi CLVI. törvény figyelembevételével

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.
A szövetség neve: Magyar Asszonyok Érdekszövetsége
Rövidítve: Asszonyszövetség
Székhelye: 1011 Budapest, Hunyadi János u. 9.
Működése kiterjed: a Magyar Köztársaság területére

2.

2. 1. A Szövetség célja:
- a leány-, nő-, anya- és családvédelem,
- a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése annak érdekében, hogy a nőknek és férfiaknak azonos lehetőségeik, jogaik, felelősségük legyen az élet minden területén,
- a nők segítése a munka világába történő be- ill. visszailleszkedésben,
- a polgári keresztény értékrend alapján létrejött és működő civil nőszervezetek valamint a nőket segítő társadalmi szervezetek összefogása, a közös polgári és keresztény értékek képviselete,
- tagjai együttműködésének és kapcsolataik fejlesztésének valamint érdekvédelmének elősegítése,
- a polgári és keresztény értékeket valló kárpát-medencei, ill. külföldi szervezetekkel való kapcsolatainak fejlesztése,
- a szövetség tagjainak emberi jogokból következő esélyegyenlőségért folytatott törekvéseinek segítése.

2. 2. E célokat közhasznú szervezetként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú szervezet formájában végzi.

2. 3. A Szövetség az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi az előbb hivatkozott törvény 26.§.c/pontja szerint:
/4/ nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
/5/ kulturális tevékenység
/9/ környezetvédelem
/10/ gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
/11/ hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

A Szövetség biztosítja, hogy saját tagjain kívül más is részesülhet az általa nyújtott közhasznú szolgáltatásaiból.

SZÖVETSÉGI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

3.
A Szövetség tagja lehet minden olyan jogi és természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kötelezettséget vállal a szövetség céljainak megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A szövetség tagjainak felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség a szövetség tagjairól nyilvántartást vezet.

4.
A Szövetségi tagság megszűnik a jogi személy megszűnésével, kilépésével vagy kizárással.

5.
A kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével.

6.

6. 1. Az elnökség egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja a Szövetségnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.

6. 2. A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a kizárt tag a közgyűléshez, mely kérdésben a következő közgyűlésen döntenie kell.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7.
A Szövetség minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a Szövetség működését érintő minden kérdésről jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag képviseletre jogosult vezetője gyakorolhatja, tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható, illetve a tag maga is választhat más tagot a szövetség valamely tisztségére.

8.
A Szövetség tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

A SZÖVETSÉG SZERVEI

KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

9.

9. 1. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlés a tagok felének 50%+1 fő jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Évente legalább egy alkalommal rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

9. 2. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket is nyílt szavazással választja meg.

9. 3. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása a tisztségviselők /Felügyelő Bizottság/ megválasztása, visszahívása, az alapszabály módosítása, az elnökség évi beszámolójának az elfogadása, az 1997. Évi CLVI. Törvény szerint éves beszámoló jóváhagyása, a szövetség más társadalmi szervvel való egyesülésének kimondása, és a Szövetség feloszlásának kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló, éves költségvetés, működési terv elfogadása, és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése és elfogadása. A Szövetség éves beszámolójának, valamint közhasznúsági jelentésének elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a jóváhagyáshoz a közgyűlés jelenlévő tagjai kétharmadának szavazata szükséges.Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.Az Elnökség tagfelvételt elutasító döntése ellen 30 napon belül előterjesztett panasz elbírálása.

9. 4. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, a megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A meghívóban a tagok figyelmét előzetesen fel kell hívni, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

9. 5. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

AZ ELNÖKSÉG

10.

10. 1. A közgyűlés 3 főből álló elnökséget választ. Az Elnökség tagjai között van az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár. A közgyűlés az elnökséget 4 évre választja.

10. 2. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

10. 3. Az Elnökség jogosult a Szövetséget terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség és a felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett – dönteni.

10. 4. Az elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább kétszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.

10. 5. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármilyen döntésben érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni kivéve, ha a nyilvánosság mások személyiségi jogait sértené. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

10. 6. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

10. 7. Az elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya (ha lehetséges személye is).

10. 8. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

11.

11. 1. Mind a közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

11. 2. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntés támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

11. 3. Az elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni.

12.
A Szövetség iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli és gondozza, valamint gondoskodik azok nyilvántartásáról, megőrzéséről.

13.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás is megállapítható.

FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

14.

14. 1. Amennyiben a Szövetség éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, úgy a Felügyelő Bizottság létrehozása kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

A Felügyelő Bizottság tagjává a tagszervezet bármely tagja megválasztható.

Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a Szövetségnél annak létrehozása esetén háromtagú Felügyelő Bizottság működik.

14. 2. A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a Kft-t, egyesületet, alapítványokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

14. 3. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:

- Összehívja a Szövetség legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Szövetség vagy a tagok érdekeit.

15.

15. 1. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kézhezvételtől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal tart ülést.

15. 2. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

15. 3.  A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.

15. 4. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak a száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülést összehívja, a szövetség elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

15. 5. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.

16.

16. 1. A Szövetség közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a Felügyelő Bizottság tagja.

16. 2. A vezető tisztségviselők a Szövetség vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal a Szövetség érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Szövetségnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

16. 3. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízása:

a/ a megbízás időtartamának lejártával,

b/  visszahívással,

c/ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d/ lemondással,

e/ elhalálozással.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

16. 4. A vezető tisztségviselő jogviszonyára – mivel a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. Megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483.§) megfelelően irányadóak.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

17.

17. 1. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a Szövetség legfőbb szervének elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást – , illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki.

17. 2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

17. 3. A szövetség vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§ b) pont/ ugyanannál a szervezetnél a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg.

A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE

18.
A Szövetség képviseletére az elnök jogosult. A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök, vagy az elnökhelyettes és a titkár jogosultak (oly módon, hogy a Szövetségre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt bankszámla feletti rendelkezést az elnök egyszemélyben, az elnökhelyettes és a titkár, ketten közösen tehetnek.)

19.
A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

20.

20. 1. A Szövetség működéséről, gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

A Szövetség köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

20. 2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét, hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy a Szövetség tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

21.
A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

22.
A Szövetség jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

23.

23. 1. A Szövetség működésével, szolgáltatása igénybevételi módjával, beszámolói közlésével kapcsolatos döntéseit, továbbá a szövetség közgyűlési és elnökségi ülésén hozott határozatokat A www.asszonyszovetseg.hu weboldalon teszi közzé.

23. 2. Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervének megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).

23. 3. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót,

b) a költségvetési támogatás felhasználását,

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d) a cél szerinti juttatások kimutatását,

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

24.
A Szövetség elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni kivéve, ha az mások személyéhez fűződő jogait sértené.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.

Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

25.
A Szövetség bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

26.
A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai saját vagyonukkal a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.

27.
A Szövetség megszűnése esetén annak vagyonáról a közgyűlés dönt.

28.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapesten, 2008. május hó 29. napján

Arany Búzaszem díj

A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége olyan együttműködés, amely a nő, az asszony létének és szerepének a családban, a munkában és a közéletben való kiteljesítését tartja leglényegesebb célkitűzésének.

Az Asszonyszövetségben hisszük, hogy életünk, női, asszony mivoltunk lényege: hűség, értékőrzés, életadás. Lényünkben ott van a tehervivő ereje, a soha-nem-lankadás, a holnapot adó remény.

És aki egyszer látta már, érezte már és tudta már, hogy mit jelent nőnek, asszonynak lenni ma, itt, a Kárpát-medencében, azt ez a tudás kötelezi. Kötelezi arra, hogy megalkuvás nélkül éljen, hogy higgyen saját erejében, hogy erősödjön hitében és felülemelkedjen a nehézségeken.

Önző, individualista társadalmunkban fontosnak tartjuk eljutatni az emberekhez a Biblia üzenetét:

“…ha a búzaszem nem hal el egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” Jn.12.

Ezért minden évben Erzsébet napján egy határon túli és egy magyarországi nőnek, asszonynak ítéli oda a kuratórium a díjat. A kiválasztás fő szempontja az önfeláldozó, példaadó, másokért, a közösségért, a nemzetért kimagasló áldozatot hozó tett, élet.

Nagy Zsófia díjazott 2008

Hisszük, hogy életünk, női, asszony mivoltunk lényege: hűség, értékőrzés, életadás. Igent mondunk az életre, a családra, az időn és téren átívelő összetartozásra. Az asszonyok dolga: a mindennapok kovászával újra és újra jövőt gyúrni. A reménykedésért is meg kell dolgozni. A hitért is meg kell harcolni. Minden közös lépésért sok ezret kell előtte megtenni.

Mert egyedülmaradva hinni a legnehezebb.

Mert elszakítva összetartani mégnehezebb.

Mert szavak nélkül vallani, tettek nélkül alkotni lehetetlen.

Ezért határoztuk el, hogy díjat alapítunk, amellyel nőtársaink tehetségére, rátermettségére akarjuk irányítani a figyelmet. Biztatni, segíteni szeretnénk, hogy vállalják a „keskeny ösvényen” járást, hogy a nőiesség és a  munkahelyi döntéshozatal, a család és a közélet, összeegyeztethető. A díjat a Kossuth Lajos Szónokverseny szónokverseny általunk legjobbnak ítélt női résztvevőjének adjuk át minden évben.

Ezt a díjat Gulácsy Irénről neveztük el. Manapság ritkán hallani róla, holott a két világháború közötti magyar irodalom legolvasottabb szerzői közé tartozott. Fekete vőlegények című regényét élete során 23-szor adták ki, Hamueső című műve az Erdélyi Szépmíves Céh kiadó első köteteként jelent meg. A nemesi családból származó írónő 1894-ben a Szeged melletti Lázárpusztán született és 1945-ben, Budapest bombázásakor vesztette életét.

És, hogy miért pont őróla neveztük el a díjat?

Gulácsy Irén

Úgy gondoltuk, hogy élete, munkássága példakép lehet a mai nők számára is.Korán, még a 16 évet be sem töltötte, mikor férjhez ment. Férje pár év múlva, váratlanul beteg lett és nem is gyógyult meg többet karosszékhez kötött, magával tehetetlen emberroncs maradt élete végéig. Az ápolás és a kenyérkereset gondja is a fiatalasszony vállaira nehezült, aki önfeláldozó hitvesi szeretettel vállalta ezt az emberpróbáló feladatot. Hírlapíró, munkatársa lett lassankint majdnem minden nagyobb erdélyi lapnak és folyóiratnak. Majd egymásután jelentek meg novelláskötetei, regényei, színdarabjaival is jelentős sikert aratott.

Benedek Elek földön járó szentnek nevezi. Így szól róla: „Bizony mondom: az  ő szerelme, az  ő türelmessége, az ő gyöngédsége, az  ő panasztalan önfeláldozása nem e világból való.”

Komolyan vette regényírói feladatát is, a Fekete vőlegények című történelmi regényéhez előtanulmányokat végzett és állítólag húsz kötetnyi jegyzetanyagot készített el és ekkora ismeretanyagot épített be a leghíresebb, legolvasottabb művébe.

Bánhegyi Jób 1937-ben így ír : „..nem lett Gulácsy Irén csupán szórakoztatni akaró író, hanem súlyos magyar társadalmi és történelmi kérdések megindult lelkű bogozgatója;…lett belőle a veszedelemre és pusztulásra figyelmeztető vészharang, de nem azért, hogy elcsüggesszen, hanem hogy a társadalom lelkiismeretét felriassza, életösztönét öntudatra korbácsolja, akaraterejét önmentő tevékenységre felvillanyozza. Gulácsy Irén művészetének nagy érdeme, hogy egész fogantatásával benne gyökerezik korunk égető problémavilágában és a magyar föld és nép iránt való szinte szenvedélyes rajongással kíván részt venni a fájó kérdéseknek megoldásában.”

A mai kornak is nagy szüksége van hasonló nőkre, asszonyokra, akik kellő érzékenységgel, odafigyeléssel, felelősséggel keresik a válaszokat, megoldásokat a problémáinkra.