A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége alapszabálya
A Szövetség alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg: az 1959.évi IV. tv.(Ptk.) az 1989. évi II. tv., valamint az 1997. évi CLVI. törvény figyelembevételével
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
A szövetség neve: Magyar Asszonyok Érdekszövetsége
Rövidítve: Asszonyszövetség
Székhelye: 1011 Budapest, Hunyadi János u. 9.
Működése kiterjed: a Magyar Köztársaság területére
2.
2. 1. A Szövetség célja:
- a leány-, nő-, anya- és családvédelem,
- a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése annak érdekében, hogy a nőknek és férfiaknak azonos lehetőségeik, jogaik, felelősségük legyen az élet minden területén,
- a nők segítése a munka világába történő be- ill. visszailleszkedésben,
- a polgári keresztény értékrend alapján létrejött és működő civil nőszervezetek valamint a nőket segítő társadalmi szervezetek összefogása, a közös polgári és keresztény értékek képviselete,
- tagjai együttműködésének és kapcsolataik fejlesztésének valamint érdekvédelmének elősegítése,
- a polgári és keresztény értékeket valló kárpát-medencei, ill. külföldi szervezetekkel való kapcsolatainak fejlesztése,
- a szövetség tagjainak emberi jogokból következő esélyegyenlőségért folytatott törekvéseinek segítése.
2. 2. E célokat közhasznú szervezetként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú szervezet formájában végzi.
2. 3. A Szövetség az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi az előbb hivatkozott törvény 26.§.c/pontja szerint:
/4/ nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
/5/ kulturális tevékenység
/9/ környezetvédelem
/10/ gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
/11/ hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
A Szövetség biztosítja, hogy saját tagjain kívül más is részesülhet az általa nyújtott közhasznú szolgáltatásaiból.
SZÖVETSÉGI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
3.
A Szövetség tagja lehet minden olyan jogi és természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kötelezettséget vállal a szövetség céljainak megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A szövetség tagjainak felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség a szövetség tagjairól nyilvántartást vezet.
4.
A Szövetségi tagság megszűnik a jogi személy megszűnésével, kilépésével vagy kizárással.
5.
A kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével.
6.
6. 1. Az elnökség egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja a Szövetségnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.
6. 2. A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a kizárt tag a közgyűléshez, mely kérdésben a következő közgyűlésen döntenie kell.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7.
A Szövetség minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet a Szövetség működését érintő minden kérdésről jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag képviseletre jogosult vezetője gyakorolhatja, tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható, illetve a tag maga is választhat más tagot a szövetség valamely tisztségére.
8.
A Szövetség tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.
A SZÖVETSÉG SZERVEI
KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK
9.
9. 1. A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlés a tagok felének 50%+1 fő jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Évente legalább egy alkalommal rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.
9. 2. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket is nyílt szavazással választja meg.
9. 3. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása a tisztségviselők /Felügyelő Bizottság/ megválasztása, visszahívása, az alapszabály módosítása, az elnökség évi beszámolójának az elfogadása, az 1997. Évi CLVI. Törvény szerint éves beszámoló jóváhagyása, a szövetség más társadalmi szervvel való egyesülésének kimondása, és a Szövetség feloszlásának kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló, éves költségvetés, működési terv elfogadása, és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése és elfogadása. A Szövetség éves beszámolójának, valamint közhasznúsági jelentésének elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a jóváhagyáshoz a közgyűlés jelenlévő tagjai kétharmadának szavazata szükséges.Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.Az Elnökség tagfelvételt elutasító döntése ellen 30 napon belül előterjesztett panasz elbírálása.
9. 4. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, a megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. A meghívóban a tagok figyelmét előzetesen fel kell hívni, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
9. 5. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
AZ ELNÖKSÉG
10.
10. 1. A közgyűlés 3 főből álló elnökséget választ. Az Elnökség tagjai között van az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár. A közgyűlés az elnökséget 4 évre választja.
10. 2. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.
10. 3. Az Elnökség jogosult a Szövetséget terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség és a felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett – dönteni.
10. 4. Az elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább kétszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.
10. 5. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármilyen döntésben érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni kivéve, ha a nyilvánosság mások személyiségi jogait sértené. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.
10. 6. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
10. 7. Az elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya (ha lehetséges személye is).
10. 8. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
11.
11. 1. Mind a közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
11. 2. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntés támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
11. 3. Az elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni.
12.
A Szövetség iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli és gondozza, valamint gondoskodik azok nyilvántartásáról, megőrzéséről.
13.
Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás is megállapítható.
FELÜGYELŐBIZOTTSÁG
14.
14. 1. Amennyiben a Szövetség éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, úgy a Felügyelő Bizottság létrehozása kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
A Felügyelő Bizottság tagjává a tagszervezet bármely tagja megválasztható.
Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a Szövetségnél annak létrehozása esetén háromtagú Felügyelő Bizottság működik.
14. 2. A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a Kft-t, egyesületet, alapítványokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
14. 3. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
- Összehívja a Szövetség legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Szövetség vagy a tagok érdekeit.
15.
15. 1. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kézhezvételtől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal tart ülést.
15. 2. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
15. 3. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
15. 4. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak a száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülést összehívja, a szövetség elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
15. 5. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.
16.
16. 1. A Szövetség közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a Felügyelő Bizottság tagja.
16. 2. A vezető tisztségviselők a Szövetség vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal a Szövetség érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Szövetségnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
16. 3. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízása:
a/ a megbízás időtartamának lejártával,
b/ visszahívással,
c/ törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d/ lemondással,
e/ elhalálozással.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
16. 4. A vezető tisztségviselő jogviszonyára – mivel a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el – a Ptk. Megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483.§) megfelelően irányadóak.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
17.
17. 1. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a Szövetség legfőbb szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást – , illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozást nem egyenlítette ki.
17. 2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
17. 3. A szövetség vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§ b) pont/ ugyanannál a szervezetnél a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg.
A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE
18.
A Szövetség képviseletére az elnök jogosult. A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök, vagy az elnökhelyettes és a titkár jogosultak (oly módon, hogy a Szövetségre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt bankszámla feletti rendelkezést az elnök egyszemélyben, az elnökhelyettes és a titkár, ketten közösen tehetnek.)
19.
A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
20.
20. 1. A Szövetség működéséről, gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
A Szövetség köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
20. 2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét, hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy a Szövetség tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
21.
A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
22.
A Szövetség jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
23.
23. 1. A Szövetség működésével, szolgáltatása igénybevételi módjával, beszámolói közlésével kapcsolatos döntéseit, továbbá a szövetség közgyűlési és elnökségi ülésén hozott határozatokat A www.asszonyszovetseg.hu weboldalon teszi közzé.
23. 2. Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervének megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).
23. 3. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót,
b) a költségvetési támogatás felhasználását,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
24.
A Szövetség elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni kivéve, ha az mások személyéhez fűződő jogait sértené.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.
Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
25.
A Szövetség bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
26.
A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai saját vagyonukkal a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.
27.
A Szövetség megszűnése esetén annak vagyonáról a közgyűlés dönt.
28.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Budapesten, 2008. május hó 29. napján