Emlékezés a református nagyasszony, Zsindelyné Tüdős Klára (1895-1980) születése 125. és halála 40. évfordulóján

Az 1895-ben jómódú, debreceni, református családba született Tüdős Klára, aki fiatal korában a táncért rajongott, az Operaház jelmeztervezője és a magyaros ruha megálmodójaként különleges, egyedi karriert futott be a 20-as, 30-as évek Magyarországán, majd a második világháború alatt embermentő tevékenységéről vált híressé. 

Zsindelyné Tüdős Klára, aki valójában egész életében rendező akart lenni, és igyekezett mindent maga elrendezni, ebben az időszakban találkozott az élet LEGNAGYOBB rendezőjével, Istennel, aki megmutatta számára, hogy mi is az ő igazi életfeladata.

Férjével közös otthonukban, az Istenhegyi úti villában közel 80 személynek – köztük erdélyi menekülteknek, magyarországi zsidóknak, arisztokratáknak és kommunistáknak is – nyújtottak menedéket és ellátást 1944-1945 folyamán.

Zsindelyné emellett 1944-ben, Ravasz László református püspök kérésére, az Országos Református Nőszövetség elnöke lett, és a háború elmúltával erőteljesebben bekapcsolódott a református nőszövetségi misszióba.

Az 1948 után berendezkedő kommunista diktatúra emiatt “reakciós”-ként tekintett rá, ezért, valamint férje korábbi államtitkári-miniszteri pozíciója miatt is, 1951-ben őket is kitelepítették. 1951-től 1963-ig egy balatonlellei villa házmesterei voltak, ahol azonban ugyanúgy folytatták a református missziós tevékenységet.

Tüdős Klára megértette, mire hívták el, mert ahogyan mondta: „Isten szempontja más! Őelőtte nem a gyenge eredmény számít, hanem a szándék. Ő azt nézi, milyen szívvel teszünk vagy mondunk valamit. Őt, aki a szíveket vizsgálja, nem lehet briliáns eredményekkel félrevezetni. Ő tudja, milyen indulat lappang egy-egy „káprázatos” cselekedet alján.”