Augusztus első hete a szoptatás világhete, augusztus elseje pedig a szoptatás világnapja, ebből az alkalomból rendezte 2018. augusztus 1-jén „Fókuszban az édesapák” című konferenciáját az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozata és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége egy gyönyörű helyszínen, az Országház felsőházi termében. Elsőre talán meghökkentő az édesapákat fókuszba helyezni az anyatejes táplálás kapcsán, azonban a konferencián elhangzott beszédek rávilágítottak arra, hogy fontos szerepük van nekik is a szoptató anya támogatásában: sokféle közvetett és közvetlen módon nyújthatnak segítséget párjuknak.
Igazi eredményeket elérni a civilek és a szakma összefogásával lehet, erre hívta fel a figyelmet Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnökasszonya, a konferencia vezetője. Ehhez az elvhez híven a találkozón mind a szakma, mind pedig a civilek is képviseltették magukat, különböző szemszögből megközelítve a „fókuszban az édesapák” mottót. A találkozó a Magyar Kormány és az EMMI által a Szoptatás Világhete alkalmából készíttetett társadalmi célú reklámfilmmel indult.
Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozat elnöke, köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy nemcsak az anya-gyerek kapcsolat fontos a szoptatás során, hanem az őket körülvevő környezet is, amelyet elsősorban az apa testesít meg. A védőnőket a családok legközelebbi szövetségeseként, információközpontjaként jelölte meg, akikhez bármilyen kérdéssel lehet fordulni. Fontosnak tartotta azt is, hogy ez a konferencia a szoptatás mellett, nem pedig a tápszeres táplálás ellen zajlik.
Dr. Nagy Anikó, egészségügyi államtitkár és gyermekgyógyász megnyitó beszédét a család fontosságának hangsúlyozásával kezdte, amely Isten dicsőségét szolgálja, és amelyben az erkölcsi élet gyökerezik.
A családból fakad a felnövekvő generáció családalapítási, gyermekvállalási ösztöne is. A Magyar Kormány a legfőbb értékként kezeli a családot, támogatja az anyatejes táplálást, az anyatej gyűjtését, felvásárlását, amelyben más európai országok is rólunk vesznek példát.
Magyarországon évi hárommillió doboz tápszer fogy, pedig a szoptatás egészségesebb, költséghatékonyabb és környezetbarát is, ráadásul kialakít egy különleges lelki kapcsolatot anya és gyermeke között. Rendkívül fontos, hogy az édesapák se maradjanak ki ebből a kapcsolatból, ezt elősegítendő már számukra is elérhető többek között a GYED, GYES, gyermekek utáni pótszabadság is. Gyermekgyógyászként és az anyatejes táplálás támogatójaként örömmel tölti el, hogy 2017-től már emelkedett azoknak a csecsemőknek a száma, akiket hat hónapos korig kizárólag anyatejesen tápláltak.
Csősz Katalin védőnő „Szakmai szemmel a szoptatásról” című beszédében elmondta, hogy az ő szerepük a várandós anya meggyőzése, bíztatása, hogy képes lesz szoptatni a csecsemőjét. Különleges figyelmet fordítanak az első gyermekesekre, fiatalokra, vagy olyanokra, akik korábban már kellemetlen élményeket éltek át a szoptatással kapcsolatban. El szeretné érni, hogy a védőnők megkapják a laktációs tanácsadói szerepet is, amelyet egy képzés során sajátíthatnának el.
Gyakorlati tanácsokat is megfogalmazott a szoptatással kapcsolatban, amelyek sokak számára talán ismertek voltak, másoknak viszont újat nyújthatott. Beszédében rátért arra is, hogy az apaság is a várandóssággal kezdődik, és kiemelt szerepe van az úgynevezett „szőrkontaktnak” a császármetszéssel született csecsemők esetében. A felmérések arról tanúskodnak, hogy azok az édesapák, akik rendszeresen elkísérik feleségüket az előzetes vizsgálatokra, ezzel támogatva őt, öt évvel később is aktívabb részt vállalnak a gyermek életében. Kevéssé ismert tény, hogy a szülés utáni depresszió az apák 2–25 százalékát is érintheti, amelyet gyakran próbálnak palástolni függőségekkel. A gyermekük megszületése ugyanakkor pozitív hatású is lehet, például meg is szabadulhatnak függőségeiktől. Beszédét egy Schiller-idézettel zárta: „Nem a hús és a vér, hanem a szív tesz bennünket apává és fiúvá.”
Csősz Katalin Sirok Eszter kétgyermekes édesanyát kérte meg, hogy osszon meg néhány személyes élményt az anyaságáról, különösen az anyatejes táplálásról.
Eszter elmesélte, hogy első gyermekét, aki immár négyéves, nem sikerült szoptatnia. A védőnő erre azt mondta neki, hogy „ezzel a mellel ne is próbálja”, ezzel még inkább elvéve az önbizalmát.
Találkozott aztán egy másik, idősebb védőnővel, akinek tanácsait megfogadva néhány perc alatt sikerült megszoptatnia a gyermekét, és tizenhat hónapig táplálta. Mindkét példa jól szemlélteti, mekkora szerepük lehet a védőnőknek az anyák életében. Az anyatejes táplálás jutalma a szoptatás során kialakuló bensőséges viszony a csecsemővel. Hiába nem egyszerű szoptatni bárhol és bármikor, mégis örömmel tölti el, hogy folyamatosan nála van az éltető tápanyag, amelyet ő maga tud biztosítani gyermeke számára.
Dr. Földi Ferenc, Sirok Eszter férje képviselte az édesapákat a konferencián. Rávilágított arra, hogy az apáknak bele kell törődniük: a gyermek a születése után nem fog rögtön az apával focizni, nézni a meccseket, hanem ebben a periódusban a vele kapcsolatos teendők nagy része az anyáé. A férfinak meg kell kérdeznie, meg kell találnia, hogyan vállalhatna részt mindezekben.
Legfontosabbnak tartja az apa logisztikai szerepét: az anyuka ellátását, boltba járást, időben hazaérni a munkából, hogy az anya egy kicsit kimozdulhasson, büfiztetni a kicsiket, nem otthoni szoptatás során a lehető legkedvezőbb körülményeket biztosítani, nagyobb gyerekeket lefoglalni.
Támogatja az anyatejes táplálást, mert munkából hazaérve a szoptató felesége és a csecsemő szoros együttlétének látványa csodálattal tölti el, és úgy gondolja, hogy az anyatej egy „mellvértekkel őrzött csodaszer”.
Afonyiné Kaló Tünde PIC (perinatális intenzív centrum) vezető ápoló, IBCLC laktációs tanácsadó az édesapák szerepéről beszélt a koraszülött gyermekek esetében. Magyarországon minden tizedik csecsemő koraszülött, és ehhez az eseményhez a szülők gyakran kudarcot, aggodalmat társítanak. A pár nem viheti magával haza gyermekét, így az elsődleges gondozóvá az orvosok válnak. Magyarországon jelenleg 21 PIC található, amelynek dolgozói olyan új szemlélet kialakításán fáradoznak, amelyben a szülő nem csak külső szemlélő, hanem gondozó is, ezért a nap 24 órájában nyitva tartanak. A gondozók jó kommunikációs kapcsolat kialakítására törekednek a szülőkkel, igyekeznek minél több jó hírt közölni a fejlődő gyermekről.
Egy koraszülés után az anya nem biztos, hogy képes a gyermeke mellett lenni azonnal, ilyenkor különlegesen fontos szerep jut az édesapának, ő a kapcsolattartó az orvosok és az anya között.
Fontos az apa bevonása, ugyanúgy informálni őt is a baba állapotáról, ahogy az anyával tennék, számolva azzal, hogy ilyenkor egyszerre aggódik az anya és a csecsemő miatt is. Ezekhez a feladatokhoz szükséges az ellátó személyzet oktatása, hogy a lehető legnagyobb támogatást tudják nyújtani. Afonyiné Kaló Tünde külön kiemelte, milyen csodálatos azt látni, amikor az apa, anya és a gyermek az ő szemük láttára válik családdá.
A beszédek után a Kiss Kata Zenekar néhány tagja adott egy kis koncertet, és megénekeltették a közönséget a „Tavaszi szél vizet áraszt” című, jól ismert népdallal.
Szőnyi Kinga zárszavában kiemelt az elhangzottak közül néhány fontos gondolatot, így például, hogy az apákat a lehető legtöbb dologba be kell vonni a gyermek és az anya jólléte érdekében, továbbá ne hagyjuk fellazítani a házasság és család fogalmát, amely Isten kegyelméből férfi és nő között jön létre, köréjük épül. Boldog az az ember, aki áldozatot hozhat a családjáért.
Gedai Zsuzsanna, forrás: Képmás.hu