Emléktáblát állítottak augusztus 3-án a budapesti XI. kerületi Gazdagréti Szent Angyalok templomban a “Nagy háború”-ban elesett negyvenezer hős Magyar Királyi Budapesti Honvédnek, és a 155 éve Komáromban született legendás parancsnokuknak, kulistei Ehmann József altábornagynak.
Az emléktábla állítás kezdeményezője Dr. Galla János, a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság elnöke volt, aki így emlékezett a hősökre:
Balra Fülöp Sarolta, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság tagja, középen Dr. Galla János, jobbra: Dr. Dobos László a Jászok Egyesületének elnöke
TISZTELT EMLÉKEZŐK!
Emléktáblát állítunk közadakozásból, megköszönve a nagylelkű adakozóknak ezt a nagy lehetőséget. Emlékezünk az életüket a hazáért áldozó és vérüket hullató hős honvédekre parancsnokuk születésének 155. évfordulóján. A „Nagy Háborúban” elesett közel negyvenezer hős és áldozat, a kiváló honvédek többsége Budapestről, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből kerültek az ezredekbe, majd onnét a szerb, az orosz, a román és az olasz harctérre.
Sajnos Nekik az elmúlt száz évben senki nem állított Budapesten, – a lakosság által látható és megemlékezésre készült – emléktáblát, de még egy kis utcát sem neveztek el Róluk.
Eljött az idő, hogy emléktáblát állítsunk a Magyar Királyi Budapesti 29. Honvéd Gyalogezred, a Magyar Királyi Budapesti 29. Honvéd Népfelkelő Gyalogezred, a Magyar Királyi Budapesti 30. Honvéd Gyalogezred, Magyar Királyi Budapesti 79. Honvéd Dandár hős katonáinak és a 155 éve született legendás parancsnokuknak, kulistei Ehmann József altábornagynak.
A legendás, hős parancsnok Kulistei Ehmann József 1863. augusztus 5-én /Rév/Komáromban született.
Édesapja, Ehmann Gusztáv itt harcolt 1848-tól a Magyar Szent Korona Országainak szabadságáért és függetlenségéért. Az 1849. április 26-iki győzelem után a komáromi honvédek egy jelentős része megindult Buda Vára alá. Ehmann Gusztáv a honvédekkel együtt részt vett 1849. május 4. és május 21. között a Budai Vár győztes, diadalmas visszafoglalásában.
Az augusztus 13-iki világosi fegyverletételt követően az egyezség szabad elvonulást garantált a vár védőinek. A magyar honvédek, Klapka György tábornok, segédjeként Ehmann Gusztáv és a hős honvédcsapatok tagjai a szabadságharc utolsó és legnagyobb erősségét 1849. október 7-én igazoló jeggyel (Geleitschein), menlevéllel ellátva és oldalfegyvert megtartva, elhagyták a sok magyar vérrel áztatott dicső várat.
Dr. Papp Ferenc ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály főosztályvezetője tiszteleg a hősök előtt
A forradalom és szabadságharc hősének legifjabb fia Ehmann József a hadapródiskolát Károlyvárosban végezte, majd a Császári és Királyi 12. gyalogezredhez vonult be.
1884-ben a 26. gyalogezredhez helyezték. 1891-ben saját kérésére a Magyar Királyi Székesfehérvári 17-es Honvéd Gyalogezredhez került. A Magyar Királyi Budapesti 29. Honvéd Gyalogezred megalakítása után 1913-ban előléptették ezredessé és megbízták az ezred parancsnokságával. Ehmann József első ezredirodája a mai XI. kerület Budafoki út 51-ben, majd újabb „munkahelye” a Budaőrsi-úton épülőfélben lévő, későbbi „Károly király honvéd gyalogsági laktanyában” volt.
Ehmann József, mint a gyalogezred parancsnoka, majd 1914. október 23-tól a Magyar Királyi Budapesti Honvéd Dandár parancsnoka 1914. augusztus 20-tól november 4-ig a szerb fronton harcolva Kuliste bevételéért, bátorságáért és hősiességéért súlyos sebesülése után a kulistei, nemesi előnevet, számtalan kitüntetést és az altábornagyi rendfokozatot is megkapta.
Miután a dandárt az orosz frontra vezényelték személyesen vett részt (újabb sebesülést szerezve) az uzsoki és magurai harcokban. A gorlicei áttörést követően katonáival sikeresen harcolva az orosz hadsereget üldözve az Ikwáig nyomultak előre.
A 29-esek kötelékében együtt harcoltak a híres Aba Novák Vilmos festőművésszel, a legendás v. Somogyvári Gyulával (Gyula diák), v. nagybaczoni Nagy Vilmossal, Zádor István szolnoki festőművésszel. Ehmann József sok-sok kiváló katonájával az összeomlás és Trianon után is baráti kapcsolatot tartott. Ehmann József közeli rokonságban állt Csík Ferenc orvossal a híres olimpikonnal, és a mártír Nagy Jenő ezredessel, posztumusz vezérőrnaggyal.
Testvérbátyja Ehmann Gyula katonai pályára lépett majd leszerelt, középső testvére Ehmann Lajos mint hajóskapitány harcolt az Adrián. Unokaöccse a Piave folyónál 1918. nyarán esett el, a hős emléktáblája a /Rév/ komáromi Szent András templomban látható. A négy évig tartó „Nagy Háborúban” a 29-esek, 30-asok… és a 79 dandár több hőst veszített, mint a magyarok az 1526-os mohácsi vész során. Kulistei Ehmann József altábornagy a hazakerült, a „Nagy Háborút „ és Trianont megért szeretett bajtársai közül többekkel alusszák közös álmukat az „örök béke kertjében” a budapesti Farkasréti /katonai/ temetőben.
Dr. Galla János
Befejezésül vitéz Somogyvári Gyula (Gyula diák) egykori gondolataival köszönöm, hogy eljöttek, közösen emlékeztünk hőseinkre és köszönöm, hogy meghallgattak.
Aludjatok hát Isten katonái,
aludjatok csak boldog pihenők,
ringassanak szelíden, mint az álom,
idegen földek, távoli temetők.
Dr. Galla János
Magyar-Osztrák-Bajor Társaság – elnök