„Tisztának a tisztát őrizzük meg”
Sokan sokfelől érkeztek, de egyként mozdultak a hívó szóra. Jöttek a Vajdaságból, Kárpátaljáról, a Partiumból, Felvidékről és az anyaországból, hogy részt vegyenek a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének Kárpát-medencei találkozóján. A kétnapos eseményt hagyományosan Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához közeledve 2009. március 20-22 között a felvidéki Búcs községben tartották meg a Szövetség a Közös Célokért szervezésében több mint száz résztvevővel.
Valami különleges határtalan érzés tölti be az ember lelkét, ahogy átér a Duna túloldalára, a Felvidékre. A hidak, mint összekötő kapcsok mutatják az utat az érkezőnek. Ezen a hétvégén asszonyok indultak útnak, sokan több száz kilométert tettek meg, hogy ismét erőt merítsenek a találkozásból. Idén, az V. Kárpát-medencei Asszonytalálkozón „Tisztának a tisztát őrizzük meg” címmel tartottak konferenciát, és hívták közös imára, együttgondolkodásra, lélekerősítésre az asszonytársakat.
A szervezők a konferencia védnökeinek Bauer Edit európai parlamenti képviselőt és Balog Zoltánt, a Magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi civil- és vallásügyi bizottságának elnökét kérték fel.
Az asszonytalálkozót Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója és Pirityiné Szabó Judit, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke nyitotta meg.
Búcs község a helytállásáról ismert, a mečiari diktatúra idején megvédte a szomszéd faluval közösen az iskola igazgatóját. Ma pedig a Felvidéki Rockszínház Karkó Henriett vezetésével, és a felvidéki népviseletbe öltöztetett babakiállítás öregbíti jó hírnevét határon innen és túl – indokolta meg Pogány Erzsébet a program felvidéki szervezője, hogy miért ebbe a községbe hívták meg a találkozó résztvevőit.
Duray Miklós parlamenti képviselő, az MKP alelnöke beszédében emlékeztetett: a rendszerváltás utáni lelkesedés mára már alábbhagyott, a gondok nagy részét pedig nem sikerült orvosolni. Mint mondta, évekkel ezelőtt még úgy érezte, hogy az EU-integráció előrehaladtával létrejöhet egy magyar-magyar integráció a Kárpát-medencében ellensúlyozva a terheket, amelyeket a trianoni békeszerződés helyezett a vállunkra. Hozzátette: képtelenek vagyunk alapvetően megváltoztatni ezt a helyzetet. Az igazi probléma az akarathiány, amit csak azok tudnak pótolni, akikből ez hiányzik. Magyarország, a magyarság törzsállama az egyetlen, amely nemzetközi jogalanyisággal rendelkezik, ezért nem mindegy, hogy milyen állapotban van az anyaország. Mindannyiunkat összeköt a jövőnkért érzett felelősség, különösen a civil életben, a közösségek építésében, az eszme életben tartásában van fontos szerepük a nőknek, az asszonyoknak – mondta a politikus.
Bauer Edit európai parlamenti képviselő „Női érdekérvényesítés az Európai Unióban” címmel tartott előadást. Annak ellenére, hogy 1957-től az európai jog szerint egyenlő munkáért egyenlő bér jár, a valós helyzet nem ezt mutatja, ugyanis a nők EU-szerte átlagosan 17 százalékkal kevesebb óradíjért dolgoznak, mint a férfiak, hangsúlyozta a politikus. Döbbenetes összefüggésnek nevezte, hogy a bérkülönbség az iskolázottsággal, a munkában eltöltött idővel növekszik, és jellemzően az első gyermek megszületése után keletkezik. Azaz a társadalom azt a nőt bünteti, aki iskolázott, dolgozik és gyermeket hoz a világra, éppen most, amikor európai mértékű a demográfiai válság.Megjegyezte: amennyiben továbbra is ilyen tempóval csökken a férfiak és nők közötti bérkülönbség, még száz évre lesz szükség ahhoz, hogy teljesen eltűnjön. Mint mondta, ezekről a problémákról azonban nem szabadna csak férfiaknak dönteni, mielőbb szükség van arra, hogy a nők nagyobb mértékben részt tudjanak venni a döntéshozatalban.
Ékes Ilona parlamenti képviselő, az asszonyszövetség alapítója arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy feladata kiállni értékeink, emberi méltóságunk, emberi jogaink mellett a nyilvánosság előtt, a törvényhozásban. – Határozottan kimondom, hogy a nők, családok helyzetének javítása nemzetünk tragikus demográfiai helyzete miatt is elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A női esélyegyenlőséget nem lehet összemosni és együtt kezelni a roma, homoszexuális és fogyatékkal élők problémáival! Ezért nekünk, nőknek, anyáknak kell megküzdenünk, mert az élet védelme, továbbadása ránk bízatott. Sok és nagy a feladatunk. Hozzátette: a nők feladata, hogy egyre több szövedékben megtartsák az egészséges közösségek életét, hogy ne szerepet vállaljanak a családban vagy a közéletben, hanem betöltsék végre teljes mértékben létüket – fogalmazott Ékes Ilona.
Aczél Petra egyetemi docens többek között a közéletről és abban betöltött szerepünkről, a közösségformálásról és a civil szerveződésekről beszélt. Látszatközéletet élünk, úgy érezzük, mintha mindenről lenne tudomásunk, de ennek a tudásnak nincs mélysége csak kiterjedése. A tömegmédia hatására nem veszünk részt a közéleti nyilvánosságban, csak fogyasztjuk azt, mutatott rá az előadó. A civilszféra nem álomkép, az öntudatos polgárban erő van, keressük meg a közéletünket, adjunk hangot a véleményünknek, támasszuk alá azokat érvekkel, és beszélgessünk minél többet embertársainkkal, javasolta a kommunikációs szakember.
„Család – nevelés –iskola” címmel Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Előadásában emlékeztetett a tudatos nevelési értékrend kialakításának fontosságára. Úgy vélte, ma nagyon kevés családnak van végiggondolt értékrendje arról, hogyan nevelje a gyermekét. A szülők nevelési elgondolásainak szükségességére hívta fel a figyelmet mondván, ha mindez megtörténik, akkor nincs félnivaló a gyermek és a nemzet jövőjét illetően. Sajnálatosnak nevezte, hogy miközben az oktatásban az iskolát nevelőintézményként deklarálják, a mindennapos kommunikációban a szolgáltató szerepét hangsúlyozzák. Az iskola nem szolgáltató, 1806 óta tankötelezettség van, az államnak pedig kötelessége működtetni az iskolákat, jegyezte meg.
Karaffa János plébános, a Pazmaneum Polgári Társulás elnöke a mártírpolitikus Eszterházy János életéről tartott előadást.
A konferencia résztvevői zárónyilatkozatot fogalmaztak meg hitvallásukról, Kárpát-medencei összetartozásukról.Este a Felvidéki Rockszínház művészei, valamint Szvorák Katalin népdalénekes és Molnár Xénia, a Komáromi Jókai Színház művésze szórakoztatta a közönséget. A műsoros estet borkóstoló követette Karkó János pincészetében.
A háromnapos rendezvényen a vendégek megismerkedtek Búcs község nevezetességeivel. Szobi Eszter, a Kultúráért és Turizmusért Társulás elnöke az Emese házban fogadta a konferencia résztvevőit, másnap pedig Szigeti János polgármester invitálta sétára az asszonyokat és mutatta be a falut. Eszterházy János első felvidéki szobránál Karaffa János mondott imát, azt követően a jelenlevők megkoszorúzták a mártír grófnak állított szobrot. Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a konferencia résztvevői a falu lakosaival közösen vettek részt az esti szentmisén az új katolikus templomban.
Vasárnap Komáromban Fazekas László püspök köszöntötte a református istentiszteleten a konferencia küldötteit, majd Balog Zoltán, az Országgyűlés Emberi jogi kisebbségi civil- és vallásügyi bizottságának elnöke, a konferencia védnöke szólt a gyülekezethez. Elismerését fejezte ki a Kárpát-medencei asszonyoknak igyekezetükért és helytállásukért, határokon átívelő összetartozásukért. Az istentisztelet után Fazekas László püspök beszélt a jelenlévőknek az egyházközség múltjáról és jelenéről. Ezt követően Zsok Gizella könyvtáros komáromi sétára hívta az asszonyokat, hogy ismerkedjenek a város történelmi nevezetességeivel.
Délután mindannyian hazatértünk, százan hat országba. A Kárpát-medencében nincs távolság, hidak vannak, amelyek összekötnek. Határtalan lélekhidak.
Gajdos Erzsébet