Dr. Földy Ferenc édesapa előadása az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozata és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által, az Anyatejes Táplálás Hete és a Szoptatás Világnapja alkalmából megrendezett Fókuszban az édesapák című konferencián.
Kedves Hölgyeim, kedves Édesanyák, tisztelt Uraim!
Apák szerepe a szoptatásban? Ez valami elírás, gondolhatja a figyelmetlen olvasó és arra juthat, hogy nincs, nem is lehet szerepe az édesapáknak a szoptatásban. Az apák szerepe a szoptatástámogatásban – igen, ott lehet, és van is, ez az idei konferencia fókusza, erről szeretnék pár szót szólni.
Dr. Földy Ferenc előad a Fókuszban az édesapák konferencián
Elsőként engedjék meg, hogy arról az érzésről, élményről beszéljek, amit nekem a szoptatás jelent. Mindez egy fényképhez kötődik – ahogy oly sok minden meghatározó az életemben – egy olyan képhez, ami természetesen kinyomtatva fotópapíron, és lementve digitálisan is létezik, de a legélesebben itt a fejemben.
Ez a kép 4 éves, éppen annyi, ahány éves az első gyermekünk, Ádó. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor egyszer munkából hazaérve, a szobába belépve megláttam ŐKET, a feleségem és a karjaiban, az édes kisdedünket, azt a pillanatot, ahogy a jelenlétüket körülölelte egy végtelenül meghitt hangulat, a nyugodtság és az intim meghittség atmoszférája, az éltető táplálás, az anyatejet adó és kapó együttes öröme. Ez a kép, ez a szoros együttlét édesanya és gyermeke között, ez jelenti számomra az anyatejes szoptatást. Ez az, amiért örömmel dolgozok, és szívesen segítem, támogatom őket, – hogy a lehető legtöbbször így legyenek együtt.
Nekem a szoptatástámogatás azt jelenti, hogy e rohanó világban, a sokszor stresszel teli mindennapokban igyekszem azért, hogy minél többször nyugodt, békés körülmények között táplálhassa a feleségem, Eszter a gyermekünket: 4 éve az első fiút, és most a 4 hónapos kisfiút, Mátét.
Az anyatej pedig azt a természet adta, csodálatos táplálékot jelenti, ami élteti, táplálja és megvédi a csecsemőt, azt a mellvértekkel őrzött csodaszert, ami ahogy az újszülött mellett édesanyja, minden jelen van.
Nekünk, édesapáknak a helyünket, szerepünket azonban a gyermek megszületése után egyáltalán, de a szoptatás támogatásában is meg kell találni, ami nem is olyan egyszerű, főleg az első időszakban. Mert hát az apáknak sokszor rá kell döbbenniük, hogy amit gondoltak, vágytak, mondják: „Én azt hittem, hogy rögtön focizni fogunk, meg gokartozni a gyermekkel”, az bizony csak jó pár év múlva következik.
Az első gyermekünknél nekem is nehéz volt bekapcsolódni és elfogadni azt, hogy a teendők nagy része ilyenkor még az anyához köthető. Ahogy teltek a napok és hetek, de különösen már a második gyermekünknél belejöttem: találtam feladatot és már alapértelmezett volt, hogy mit kell tennem, főleg az, hogy a nagyobbik nyugton hagyja a kicsit.
Apa-kollegáimnak mondhatom: sok apró praktikával be lehet kapcsolódni és támogatni tudjuk a szoptatást. Ilyen sok esetben a logisztika.
Az első momentum, amit észrevettem a víz hiánya és pótlása. Az édesanya, amikor szoptat, abban a pillanatban válik szomjassá, ilyenkor ő felállni nem tud, mi viszont tudunk segíteni azzal, hogy egy pohár friss vizet viszünk neki, vagy egy palack ásványvizet időben odakészítünk.
Hasonló helyzet például, ha a szoptatás közben valamire a párunknak szüksége van, azt odavisszük (ilyen lehet akár a telefon, pelenka vagy a mellbetét).
Fontos, hogy ott legyünk és lefoglaljuk a Picit adott esetben, amíg az anyák fejnek, előkészülnek, mert ehhez idő kell, azt viszont látjuk, hogy a Kicsi rögtön enni akar…
Feladatunk lehet abban is, hogy az édesanya „helyhez kötöttségét” enyhítsük. Amikor egyszerre intézkedünk, ügyeket intézünk a városban, bevásárolunk, lényeges, hogy időre hazaérjünk, mert a babáknál – tudjuk – menetrend szerint jön az éhség, és amíg fejni kellett az anyatejet, addig ezt csak otthon szerettük megoldani.
De fontos, hogy mi, apák is időben hazaérjünk, mert akkor tud a párunk kimozdulni – a stafétabotot átadva – elindulni, és amit csak ő tud, azt megtehesse: felpróbálja, kipróbálja, megvegye a szükségeseket.
Alapvető feladatunk van az ebéd vagy más étel-ital megszerzésében is. Ha még az anyuka – akár az időhiány vagy a nehéz talpon állás miatt – nem tud főzni, vagy akár megkíván valami finomságot, ha már úgyis sok mindenről le kell mondaniuk, azt szerezzük be nekik.
Segíteni tudunk a bevásárlásban, hogy addig is nyugodtan otthon lehessenek együtt a Picivel, és segíteni tudunk abban is, hogy a szükséges helyekre: védőnőhöz, gyermekorvoshoz, gyógyszertárba, baba-mama boltba „háztól házig vigyük” Őt, ezzel is időt nyerve és energiát spórolva.
Az anyatejes szoptatás és már a megemésztésének támogatása lehet az apák részéről a kicsinyek büfiztetése is. Érdekes, de nálunk erre egyébként, külön nem kellett figyelni.
Külön szeretnék beszélni a nem otthoni, úgynevezett kinti szoptatás biztosításáról.
Ha jó idő van, és piknikezünk már, vagy nyaralunk, hasznos a strandsátor. Könnyen nyitható és eltakarja a benne szoptató édesanyát az illetéktelen külvilágtól.
De beszerezhetünk napvédőt is az autóra: létezik egyszerű, könnyen az oldalablakokra felcuppantható napvédő, aminek kettős gyakorlati haszna is van, árnyékot ad és mindent takar, hogy megoldott legyen az autóban is a szoptatás.
Figyelhetünk arra is, ha kocsival vagyunk és szoptatás következik, hogy árnyékos parkoló helyet keressünk, vagy a nap sugarait és a fürkészők tekintetét széles vásznú hátunkkal takarjuk ki.
Az apák szerepe ott is felmerül és segíteni tudnak, ahol van sok felesleges anyatej, és van kinek átadni, az apa segíthet a szállításban.
Ezek lehetnek, ezek azok a kis praktikák, legalábbis nálunk, amelyekkel támogatni tudjuk a szoptatást.
És még egy: amennyiben már van, vagy vannak nagyobb gyermekek a családban, ebben az esetben – főleg az óvoda nélküli nyári időszakban – hozzájárulhatunk a békés szoptató együttlétükhöz és tehermentesíteni tudjuk az anyukát és a Picit a nagyobb gyermek nyüzsgésétől, ha minél többször közös programokat csinálunk, levisszük a srácokat a játszótérre, vagy elvisszük jó messzire, mondjuk a nagyszülőkhöz, a mi esetünkben 235 kilométerre, Zemplénbe.
Egyszóval töltsünk minél több időt csak kettesben a nagyobb gyermekkel, és ahogy az Édesanya és a kisbaba kapcsolata, úgy ez idő alatt az Édesapa és a nagyobb gyermek kapcsolata is csak szorosabbá válik!