A XIV. Kárpát-medencei Asszonytalálkozó keretében a budapesti Országházban november 24-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkára ítéltek emléknapján került sor a Kárpát-medencei magyar családok konferenciájára. A rendezvényre a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületét is meghívták.
Az asszonytalálkozót Szőnyi Kinga elnök asszony nyitotta meg. A Kárpát-medencei magyarok megmaradásáról szóló konferencián előadást tartott Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnő tagozatának elnöke. A továbbiakban bemutatkoztak a civil szervezetek. A Felvidékről Okos Csaba és Diósi Katalin, a Sólyom Gyermekei Polgári Társulás alapítói Felvidékünk közös kincsei címmel a gyermektáborok fontosságáról tartottak előadást. Erdélyből Biszak Enikő, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének alelnöke Haza, hagyomány, hozomány címmel a közösségerősítő szerepvállalásról beszélt. Délvidékről G. Nagy Imola írónő Mit ér az ember, ha magyar? címmel egy meghurcolt délvidéki családapa életéről számolt be. Kárpátaljáról Őry László, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke A művészet összetartó ereje címmel tartott biztató jövőképet sugárzó előadást. A találkozón átadták az Arany Búzaszem-díjakat is.
Tudatosan tartották a konferenciát az emléknapon, hiszen nem volt olyan közösség és magyar család a Kárpát-medencében, amelyet valami módon ne érintettek volna a Gulag, illetve a második világháború utáni magyarellenes megtorlások szörnyűségei. A szomorú hangulat ellenére is felemelő volt az összmagyarság jelenléte az asszonytalálkozón.
Biszak Enikő, forrás: Háromszék.ro